A székelységnek a demokráciáért való küzdelemként kell megjelenítenie autonómiaharcát, és minél több románt kell meggyőznie, hogy az ő érdekük is ennek támogatása – javasolta Andreas Gross svájci képviselő, az Európa Tanács 2003/1334-es határozatának kidolgozója a Székely Nemzeti Tanács szombati ülésén. Az SZNT továbbra is a testület által tíz évvel ezelőtt elfogadott autonómiastatútumot tekinti alapdokumentumnak, de módosítására hajlandóak, február végéig várják az RMDSZ javaslatait. Ha kezdeményezésük süket fülekre talál, elkezdik az aláírásgyűjtést, hogy polgári kezdeményezésként terjesszék a parlament elé.
Marosvásárhelyen gyűltek össze az SZNT küldöttei tizenegy éves fennállásuk tizenhetedik ülésére. Az elmúlt időszak kampánya, az a tény, hogy az SZNT elnöke, Izsák Balázs a néppárti jelölt, Szilágyi Zsolt mellett tette le voksát, viharfelhőket jelzett – ám az égiháború elmaradt, egyedül Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke fogalmazott meg bírálatot, de hozzászólása gyorsan lecsengett. Izsák Balázs a jelenkori történelem két fontos személyiségét köszöntötte: Andreas Grosst, akinek jelentése a legújabb kori autonómiaküzdelmeket alapozta meg, illetve Tőkés Lászlót, a romániai rendszerváltás elindítóját. Kiemelte: az SZNT olyan társadalmi erővé nőtte ki magát, amely ma megkerülhetetlen tényező, megmaradt a székely nép független képviseletének, nem áll semmilyen hatalmi ellenőrzés alatt.
Újra egy táborban
Csúcspontján áll az SZNT eddigi autonómiapolitikája képviseletében még akkor is, ha a körülmények és a jelenlegi viszonyok ellentmondani látszanak ennek – mondotta Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki megköszönte Izsák Balázsnak, hogy az autonómia szolgálatában az elmúlt hetekben közösséget vállalt velük. Immár Brüsszelben, Európában is felfigyeltek a székelység követelésére, és ez nem kis dolog, emögött rengeteg munka áll – emelte ki. Itthon régóta nem volt ennyire kusza a helyzet az SZNT, az EMNT, az RMDSZ és az MPP viszonyában, ez azonban nem véletlen, olyan felforgató erők működnek, amelyek 1990 óta beindították azt a hosszú távú programot, hogy leszereljék a magyarságot, jogos követeléseit. Ide sorolta az amerikai közvetítéssel újrakezdett román–magyar tárgyalásokat, de az RMDSZ „kampánycélokból bedobott, kizárólagosságra alapuló autonómiatervezetét” is. „Olyan autonómiával akarnak kifizetni bennünket, amelyből mi nem kérünk, amely nem szavatolja megmaradásunkat” – hangsúlyozta Tőkés László. Hibának nevezte, hogy az RMDSZ a románsággal, az amerikaiakkal, mindenkivel tárgyalóasztalhoz ül, csak éppen a magyar politikai és civil szervezetek képviselőivel nem, pedig előbb a magyarság körében kellene egységes álláspontot kialakítani. Diverziónak tartja azt is, hogy radikális és mérsékelt, a hatalom szempontjából rossz és jó magyarokra akarják osztani a magyar közösséget. Nagy a baj Erdélyben – ezt jelzik a választási részvételi adatok is, az a tény, hogy az RMDSZ szavazói is 40 ezerrel kevesebben voltak, mint öt évvel ezelőtt. Ebből a helyzetből a kiutat nem a megfelelési kényszernek való engedelmesség jelenti, az SZNT-nek, az EMNT-nek, az EMNP-nek vállalnia kell önmagát, még akkor is, ha „keresztre feszítik”, „nem a sikertörténet a jó politika kulcsa, hanem az értékrend és a célok megőrzése” – mondotta. Tovább kell menni a megkezdett úton egy integrált autonómiafelfogás jegyében – szögezte le Tőkés. A románok nem azért nem adnak autonómiát a magyarságnak, mert nem értik pontosan, mit akarunk, hanem azért, mert folytatni akarják beolvasztási politikájukat. Ezért is fontos, hogy Bukarestben ne az utódkommunisták szerezzék meg a teljhatalmat, Ponta győzelme ugyanis egy romániai Gyurcsány–Bajnai-korszak kezdetét jelentené – hangsúlyozta az EMNT elnöke.
A pártpolitika és az ügy
Egészen más hangot ütött meg Bíró Zsolt, aki nem küldöttként, hanem az MPP elnökeként kért szót. Érezhető sértődöttséggel szólt, hisz két héttel ezelőtt a Marosszéki Székely Tanács leváltotta az SZNT alelnöki tisztségéből, és mást delegált helyette az Állandó Bizottságba is, amiért az SZNT által el nem fogadott autonómiastatútumról egyeztetett az RMDSZ-szel. Bíró úgy vélte, azért vannak most ilyen kevesen (130 küldött jelent meg a 256-ból), mert a közképviselet letért a tizenegy éve járt, politikamentességet hirdető útról, és Izsák Balázs csatlakozása Szilágyi kampányához „pártpolitikai csatározások mélyére húzta az SZNT-t”. Szilágyi Zsolt – aki a Néppárt nevében szólalt fel – Izsák védelmében elmondta: nem kampányához csatlakozott az SZNT elnöke, hanem az autonómia népszerűsítésére látott jó alkalmat. Amikor támogatását kérte, Izsák azt válaszolta, két jelölt van, meg kell kérdeznie, ki támogatja az SZNT statútumát, és ha mindkettő vállalja ezt, akkor mindkét kampányában részt vesz. Levelére azonban Kelemen Hunortól nem kapott választ. „Nem egy személyt, nem egy pártot, hanem egy ügyet támogatott az SZNT elnöke” – hangsúlyozta Szilágyi Zsolt.
Külföldi segítség
Az SZNT-ülés díszvendége Andreas Gross svájci EP-képviselő (fotó) volt, aki 2003-ban elkészült jelentésében arra mutatott rá, hogy az etnikai konfliktusok megelőzhetőek az autonómiával. Ezt követően született meg az ET 2003/1334-es határozata, amely azóta is hivatkozási alap az SZNT számára, amint Izsák Balázs fogalmazott: egy európai folyamatot indított el. Andreas Gross kitért arra, hogy egyetlen politikai lépésének sem volt még ekkora, ily hosszú távra mutató hatása, mint 2003-as jelentésének. Nagy tisztelettel, elismeréssel beszélt a székelység küzdelméről. Javaslatot is megfogalmazott: az autonómiaküzdelmet demokráciáért vívott harcként kell bemutatni a románságnak, megértetni velük, hogy alapvető emberi jogról van szó, a decentralizáció az ő jogaik bővítését és az ország érdekeit is szolgálja. „Az állam túl kicsi a nagy dolgokhoz, de túlságosan nagy a kicsi dolgokhoz” – idézett egy német államfőt és megjegyezte, erre tökéletes példa Románia. Ha az egyszerű emberek megértik ezt, politikusaik sem tehetnek mást, elfogadják a központosítás lebontását és a székelység önrendelkezését is – véli a svájci képviselő.
Az SZNT küldöttei több dokumentumot fogadtak el szombati ülésükön. Elvi nyilatkozatban hívták fel a figyelmet a Gross-jelentés és az azon alapuló ET-határozat fontosságára. Ennek kellő figyelmet kell kapnia Romániában, és létre kell jönnie egy minden ET-tagállamra kötelező érvényű autonómiaegyezménynek. Egy másik határozatban nyomatékosították, hogy az egy évtizede kidolgozott autonómiastatútumot tekintik továbbra is irányadónak, kérték az RMDSZ parlamenti képviselőit, hogy 2015. február végéig tegyék meg ehhez az esetleges módosító javaslataikat, a harmadik dokumentum pedig az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összehívására vonatkozik, ahol az RMDSZ, az EMNT, az EMNP, az MPP és az SZNT képviselői kidolgozhatnak egy közös elváráscsomagot, amelyet aztán valamennyi erdélyi magyar politika szervezet egységesen képviselhet. A küldöttgyűlés nyílt levelet is elfogadott, melyben Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára figyelmét hívják fel arra, hogy 44 székelyföldi önkormányzat fogadott el autonómiapárti határozatot. Arra kérik továbbá, hogy az ET kövesse figyelemmel a romániai közigazgatási átalakítás folyamatát, és emlékeztesse Romániát: a vállalt kötelezettségeit tiszteletben kell tartania.
