„Terepfelméréssel kezdődött a Taierling fivérek által kezdeményezett kalákamozgalom Csiszárfürdő felújításáért – írtuk 2012-ben. – Az egykori tulajdonos, Csiszár Dénes ükunokái – Taierling Johann és Péter – a fürdőépítést helyi cégekkel és hét végi közmunkával szeretnék kiviteleztetni a mai igényeknek megfelelően.
A látványtervek szerint korszerű megoldással, aránylag kevés pénzből rendbe lehet tenni a hideg fürdőket úgy, hogy legalább egyet télen is használni lehessen. A terepszemlén (…) a kászonimpéri Tóth-Kovács Áron építész, a kalákamozgalom egyik alapembere vett részt.” Nos, azóta két esztendő pergett le, s most Csiszárfürdőre látogattunk rápillantani, mi történt ez idő alatt a fürdők megújulása ügyében.
A föld mélyében minden a régi
Bálványosfürdő bölcsője után kutakodva minduntalan a torjai Büdösre akadtunk, hiszen a Grand Hotel Bálványos épülete előtti tisztáson, az egykori Sósmezőn s a tőle nem messze kialakított Mikes-fürdőn, falombokból eszkábált sátrakban kezdődött itt, fenn a hegyen a fürdőturizmus a XIX. század második harmadában. Vele csak a régen Várpadi-feredő névvel illetett rész egyidős, a legfiatalabb üdülőrész Csiszárfürdő, ahol a hazai, nehézkesen haladó magánosítási folyamat s az egymásra következő törvényes rendelkezések gyakori ellentmondásai fékezték a nagy metamorfózist.
A Taierling testvérek visszakapták a fürdőterületet és az azt övező terjedelmes erdőbirtokot. Belekezdtek a romok eltakarításába, a borvízforrások és fürdőmedencék mentésébe. Dicséretes dolog az ükunokák kezdeményezése, nagyapjuk emlékének ily módon való felélesztése, csakhogy visszavarázsolni az egykori Csiszárfürdő kínálatát-hangulatát nem könnyű munka. Sok van még addig, ameddig szakképzett orvos fogja majd előírni a panaszosoknak, hogy Csiszárfürdő melyik ásványvízforrásából milyen fajta gyomor-bél bajokat lehet enyhíteni ivókúrás kezelésekkel.
– Mi nem olyan gyógyfürdőt akarunk itt újra kiépíteni, amilyen volt valamikor. Tervünk kellemes, borvízforrásokban gazdag és a minimális rendezettség követelményeinek megfelelő üdülő- és pihenőövezet kialakítása, olyan, ami szerves része lehet majd a hazai turizmusnak. Meleg fürdőről, vendégházakról még nem álmodunk, de sorban rendbe hozzuk a nyári időszakban használható kisebb borvizes strandokat, fortyogókat, lábáztatókat és a nagyon lerobbant állapotban levő mofettát is, amelyben, szerencsénkre, száraz és kiváló minőségű mofettagáz áramlik a felszínre – magyarázta Taierling Péter, aki éppen a mindennapi apróbb javításokkal, átalakításokkal, szigetelésekkel foglalkozik. Mint régi ismerősöket, viszontláttam a csiszári borvízforrásokat – amelyeknek vegyi összetételét, természetes radioaktív hatását, mint terep-hidrogeológus magam elemeztem a Megyei Turisztikai Hivatal alkalmazottjaként.
Itt született a Csiszár-fröccs
Újraszületett borvízforrások, fürdőmedencék birodalma ez a hely, koronája a mofetta. Vezetőnk elmondta, hogy fentebb, a Mogyorós-forrás mellett egy eddig ismeretlen gázfeltörésre találtak, kiásták, s úgy néz ki, hogy körülötte egy kisebb, mondjuk, a gyerekek számára alkalmas medencét alakítanak majd ki.
– A Jordán-borvízforrást felújítottuk – mondta Taierling Péter, itt a közelében egy édesvízforrás, azt is megmentettük és rendeztük, mert egyetlen az egész környéken, amelynek édesvize van. Csiszár Dénes idejében ebből főztek a konyhában. Itt minden vízfeltörés és kiszivárgás gázzal tele savanyúvíz. A Jordán-forrásnak egyelőre megmarad a régi neve, mert így szerepel a szakirodalomban, de kedvünkért egy-egy családi nevet is kapnak a források. A következő a Zsófia-forrás, régi nevén a Csiszár-forrás. Természetes, hogy mindkét nevét megőrizzük. Számítunk arra, hogy öntől meg is kapjuk majd ezek kémiai összetételét, s ami a legfőbb, az ivókúrára alkalmas orvosi javallatait. Ezt a forrást teljesen újrafoglaltuk és föléje csorgóházat is építettünk. Vize valamikor egy kisméretű medencében gyűlt össze, s onnan jutott a csorgóhoz. A családi hagyomány szerint üknagyapámék néha-néha beleöntöttek a medencébe egy-egy liter bort, s mondták, ez volt a világ legkiválóbb fröccse! Bizonyára a Zsófia-víz jól passzolt a borral. Amikor egyre kevesebb lett a bor a vízben, megritkultak az arra összegyűlt vendégek is. Inkább meglepetésnek szánhatta üknagyapánk, nem turistacsalogatónak.
Vezetőnk elmondta, hogy a kézdivásárhelyiek, vállalkozók, Bálványos- és Csiszár-barátok leginkább a mofetta iránt érdeklődnek, ez az egyik fő vonzóerő, főleg azoknak, akik a múltban meggyőződtek gyógyhatásáról. Az egyetlen olyan gyógytényező, amelyet téli időben is lehet látogatni, amikor a hideg lábáztatók-feredők alkalmatlanok. Így hát ennek megújítása a család jövő évi nagy feladata. A leromlott épület helyett újat kell építeni, körös-körül pedig szigetelni is, ha netalán valahol veszítené a gázt.
Jegyzeteimből kiderül, hogy a Csiszári mofetta a rendszerváltás előtt nagyon keresett volt, tömény mofettagáza természetesen radioaktív (224,4 pCi – olvasd: pikoküri). A nyitott fürdőmedencék felé tartó sétány mellett vízlefolyókat alakítottak ki, pihenőpadokat, irányítótáblákat helyeztek el, a keskenyebb szakadékokra kis pallók, hidacskák kerültek. Mondhatjuk, ezen a szakaszon megváltozott a táj arculata. A Jordán-forrással átellenben megújult a Vadász-villa épülete is, amelyet az egykori tusnádfürdői Univers Turist cégtől vásároltak meg a tulajdonosok, de szerepéről még nem döntöttek. Idáig van villanyáram is a telepen, amit fel szeretnének vinni az övezet legmagasabb pontjáig.
Száraz vagy nedves-vizes mofetta?
A fürdőtelep felső részén sorakoznak a fortyogók. Gerendázatuk, padlózatuk rég megadta magát. Erős buborékolásuk miatt nyugodtan lehet nedves vagy vizes mofettáknak is nevezni, mert gyógyhatásuk nyári időben, amikor vizük kellemesen langyos, megegyezik a száraz mofetták gyógyhatásával. Elhaladtunk az újrafoglalt Iker-Vallató medencék mellett. Érdekes, bár szomszédosok és el vannak választva-szigetelve, a borvíz színe különböző. A Hammas-medence és a Szemvíz-forrás felé tartó ösvény mellett új illemhelyet építettek. A Hammas tejfehér vize tele az emberi testre jó hatást gyakorló kénnel, kénhidrogénnel és terméskénnel, amelyekről néhai Málnási Géza professzor, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet tanára csodákat mesélt, s tanulmányozásuk nyomán új természetes kezelésmódot alakított ki, a szulfoterápiát.
– Akad itt még jócskán tennivaló – mondta vezetőnk, s mutatott az egykori meleg fürdő gyűjtőmedencéjére, melynek fenékforrásaiból szén-dioxid tör fel, s ezért fürdőmedencévé akarják majd alakítani.
A Csoma-hegyoldal legfelső borvízforrása a Magyarós-kút. Közvetlen közelében már rég tudtunk egy hangosan sistergő gázkitörésről, amelyre, miként említettük, most újabb medencét akarnak építeni a tulajdonosok. Az utolsó hideg fürdőmedence a Csokoládés nevet viseli. Valóban, ennek a víznek a színe különbözik minden más medence vizétől. Sötétebb, keserű csokoládéhoz hasonló színét az okker-sár a medence alatt elhelyezkedő tőzegsárral való keveredésének köszönheti. Kristó Árpád egykori bálványosi fürdőorvos szerint ennek különleges gyógyhatása lehet, hiszen a tőzegsár nem más, mint egy gyógyerejű szapropel, egy iszapféleség, amit egykor Gelence határában kibányásztak, és meg is kezdték kipróbálását a kovásznai központi gyógyszállóban.
Romos színpad, csodás tünemény
Az egykori Turisztikai Minisztérium pénzt utalt ki egy mélyfúrásra, mert Bálványosfürdő központi részén kis mélységű fúrások segítségével kimutatták a helyi geotermikus gradiens pozitív, s így biztató értékeit. A fúrást a csiszárfürdői, ma is álló szabadtéri színpad közelében jelölték ki, arra gondolva, hogy valahol itt lehet érintkezési vonala a Büdös- és a Vár-hegy vulkanikus és azokkal határos krétakori üledékes képződmények övezetének. A kialudt vulkánok mélyén kell lennie a melegnek, a homokkövek repedésrendszerében a víznek, s a kettőből alakulna a hévíz – mondták-írták a fővárosi szakemberek. Mondanunk sem kell, mekkora izgalommal követtük a mélyfúrás eredményeit, ami meglepetést okozott: 1204 m mélyen + 54 Celsius-fok a furat talphőmérséklete, de a kárpáti homokkövek nem adtak vizet! A termálvíz pedig hosszú időre meghatározta volna ennek a vidéknek a jövőjét. Semmi nincsen veszve – mondogattuk magunkban, ha bebizonyosodik, hogy nem a legszerencsésebben jelölték ki a mélyfúrás helyét, máshol lehet remény termálvízre. Érdekes, hogy az idő teltével csak összegyűlt valamennyi tömény sós víz és szén-dioxid a furatüregben, amelyet időnként a felszínre lök a gáznyomás. A kicsapódó tömény ásványi sókból az évek során vasoxiddal vörösre színeződött hatalmas mésztufa-kúp keletkezett, valóságos ritka tünemény, felületén száz meg száz miniatűr tetaratával, vagyis a kicsapódott anyagból alakuló piciny vizes medencékkel (képünk).
– Én személy szerint sajnálom, hogy szomszédaim, a Teierling fivérek nem használták ki annak idején Udrea miniszter asszony ajánlatát, aki anyagi támogatást ígért a csiszárfürdői sípálya kialakítására – fűzte hozzá Csiszár jelenkori helyzetének alakulásához Daragus Attila, Torja polgármestere.
Mesterpéldány Csiszárfürdő történetéről
Johann Teierling korabeli családi adatok, eredeti fényképfelvételek és visszaemlékezések alapján hetvenoldalas kiadványt állított össze azzal a szándékkal, hogy alkalmas időben, ha majd Csiszárfürdőn befejeződnek a felújítások, az nyomdafestéket is láthasson. Az idősebb urak csak egy rövid fürdőkötényt használtak vászonsurcként derekukra kötve. A fiatalabbak tudták, mi a módi, óhajuk parancs volt a gáláns tulajdonos számára – olvassuk az egykori fürdőéletről szóló visszaemlékezést. A kis ligeti asztalok voltak a délutáni kártyapartik színhelyei. Itt lesték el a bokrok menedékében lapuló fiatalok a kártyajátékok fortélyait.
