Hétvégén érkezett a szomorú hÃr, hogy 92 esztendÅ‘s korában elköltözött az élÅ‘k sorából Gera Zoltán, a nemzet szÃnésze. Amint KisÂgyörgy Zoltán újságÃró több cikkben is megÃrta, Gera Zoltán apai ágon kálnoki származású, édesapja itt született, a nagyapját is itt temették el az unitárius temetÅ‘ben.
Az újságÃró többször is felkereste a még élÅ‘ leszármazottakat, elbeszélgetett velük, ilyenkor szóba került a pesti szÃnészrokon is. Gera sajnos, csak egyetlen alkalommal látogatta meg édesapja, Hosszú ZolÂtán szülÅ‘faluját, de ez az egyetlen alkalom is elegendÅ‘ volt, hogy megérezze Székelyföld varázsát, és végre megértse apja szigorú magatartását, amellyel iránta viseltetett.
Nem szándékom most az életét ismertetni, sem rengeteg kitüntetését, azt elvégzik mások, szÃnpadi fellépései, szerepei méltatásához több hely kellene. FonÂtosabbnak tartom a szÃnházon kÃvüli tevékenységét, hiszen 1944-ben már filmezett, 2009-ig szinte szünet nélkül, idÅ‘nként idegen nyelven is. Az 1963-as A Tenkes kapitánya cÃmű tévésorozattól 2004-ig állandó vendége volt a stúdióknak. Egy újságÃró úgy jellemezte, hogy kora legtermékenyebb szinkronszÃnésze volt, olyan világhÃrességeknek adta hangját mint WalÂter Matthau, Lino VenÂtura, vagy a nagy sikerű Dallas-sorozat idÅ‘s Ewingja.
A szÃnpadi szÃnész, az ember eltávozott ugyan, de a filmek, tévéfilmek nem, általuk Gera Zoltán is köztünk marad. Béke poraira.
Veress László
Gera Zoltán 1923. augusztus 19-én született Szegeden, pályáját 1939-ben a budapesti Belvárosi SzÃnházban kezdte, ahol édesapja, Hosszú Zoltán – a Nemzeti SzÃnház örökös tagja – a rendezÅ‘je is volt. A szÃnházi szerepek mellett az 1950-es évek közepétÅ‘l több mint száz játék- és tévéfilmben tűnt fel, a magyar filmművészet olyan emblematikus alkotásaiban nyújtott felejthetetlen alakÃtásokat, mint a BakaÂruhában, az Édes Anna, a KincskeresÅ‘ kisködmön, a Nárcisz és Psyché vagy A napfény Ãze. 2013 márciusában Kossuth-dÃjjal tüntették ki. 2014 áprilisában a nemzet szÃnészévé választották az elhunyt Szabó Gyula helyére. (MTI)