A legtöbb agrárvállalkozás engedéllyel rendelkező magánszemélyként működik (PFA), ezeket követik az egyéni vállalkozások (ÎI). A sor végén állnak a családi vállalkozások, szeptember végén 1810-et számláltak.
A cégnyilvántartó adatai szerint 18 169 engedélyezett magánszemély szakosodott mezőgazdaságra. 16 516 egyéni vállalkozó működik az ágazatban: 3330 gabonatermesztést és állattenyésztést folytat, 3322 állattenyésztést, 2165 zöldséget és dinnyét termeszt. A korlátolt felelősségű társaságok (kft.) közül 6606 gabonatermesztéssel foglalkozik, 1351 vegyes farm, 1323 folytat zöldség-, dinnye- és gumósnövény-termesztést. A családi vállalkozások közül 471 gabonatermesztő farmot működtet, 383 vegyes gazdaság, 337 tejelő szarvasmarhára szakosodott.
A Recolta.eu érdekes listát állított össze, mérlegre tette a különböző vállalkozási formák előnyeit, hátrányait. Eszerint engedélyezett magánszemély­ként előny az alacsony bejegyzési díj (250 lej körül alakul), és az is, hogy a könyvelést maga a vállalkozó végezheti. Az államnak a nettó jövedelem 16 százalékát kell adóként befizetni, valamint hozzá kell járulni a társadalombiztosításhoz és a nyugdíjalaphoz. Az engedélyt kiváltani kívánó gazdának szakmai bizonylattal kell rendelkeznie, és további hátrány, hogy a járulékokat akkor is fizetnie kell, ha nincs jövedelme. Kft. keretében akár többféle tevékenységet is végezhet a farmer. Hátrány viszont a magas alapítási költség, a törzstőke befizetése. A társult tagoknak a profitadó mellett 16 százalék adót kell befizetniük az osztalék felvételénél. Jóval több előnnyel kecsegtet az egyéni vállalkozás. Rövid idő alatt bejegyezhető, csupán 250 lejes befektetéssel. A jövedelem után egyszer kell 16 százalékos adót fizetni. A családi vállalkozás létesítéséhez szükséges a családtagok írásban rögzített megegyezése. A profitadót minden tag külön fizeti, úgyszintén a társadalom­biztosítást és a nyugdíjalapot. (bokor)