A Magyarországi Református Egyház, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Református Közéleti és Kulturális Központ Alapítvány Kálvinizmus ma címmel szervezett konferenciát Budapesten hétfőn. Balla Péter, az egyetem rektora megnyitóbeszédében hangsúlyozta: a kálvini örökséget ápoló konferencia feladata, hogy olyan erővel tudja felmutatni Jézust, ahogyan Kálvin tette saját korában; a kálvinizmus üzenete a Jézus-követés mai megvalósításában segít.
Bizalom és piacgazdaság
Az egymásba és az intézményekbe vetett bizalom nélkül nem működik a piacgazdaság – mondta Czibere Károly, a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a kálvinizmus mai szerepéről tartott konferencián. Kiemelte, az elmúlt húsz évet a magyar társadalom zsákutcaként, a piacgazdaságot pedig tévútként élte meg, aminek az alapvető oka az, hogy Magyarországon hiányzik a piacgazdaság alapja, a „bizalom infrastruktúrája”.
Az együttműködés hiánya pedig nemcsak etikai kérdés, hanem gazdasági is, hiszen egy olyan társadalomban, ahol nem elég az adott szó, ügyvédeknek és közjegyzőknek kell megvédeniük az embereket egymással szemben – hangsúlyozta az államtitkár, aki a bizalommal együtt öt olyan értékről beszélt, amelyek szükségesek a jól működő piacgazdasághoz, és kiemelte, hogy ezek mindegyike visszavezethető a kálvinizmusra: a szorgalom, a felelősségvállalás, a tisztesség és a bátorság olyan kálvini hagyománnyal bíró értékek, amelyeket az emberek értéknek tartanak ugyan, de a társadalom mindennapi életében eltorzulva jelennek meg. Magyarázatként kitért rá, hogy míg az emberek elméletben fontosnak tartják a szorgalmas munkát, a tudást, addig a gyakorlatban az előrejutás lehetőségét sokkal inkább a családi háttér meglétében és a kapcsolatrendszer kialakításában látják.
Hangsúlyozta, hogy szociálissá csak akkor tud válni egy piacgazdaság, ha befogadó. A szociális piacgazdasághoz szükséges továbbá, hogy a társadalom meglássa és felruházza a szűkölködőket a felzárkózáshoz nélkülözhetetlen képességekkel. Fontos az is, hogy aki segíteni akar a legszegényebbeknek, az „menjen oda” hozzájuk, mert csak így lehet személyre, családra és szükségre szabott megoldást találni a problémákra.
Egy szociális piacgazdaságban az egyénnek meg kell tudnia tervezni az életét, ugyanakkor Magyarországon (és nem csak – szerk. megj.) vannak egész falvak, közösségek, amelyek már nem képesek célokat kitűzni maguk elé. A társadalomnak ezért feladata, hogy ösztönözze őket.
Közösségi kontroll kell
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház elnök-püspöke előadásában felhívta a figyelmet arra, most is szem előtt tartandó kálvini gondolat az „egyházfegyelem”, amelyet ma közösségi kontrollként lehet meghatározni. Ha nincs közösségi kontroll, akkor mindig csak az egyén szabadsága és önmegvalósítása kerül előtérbe. Egymás kölcsönös figyelmeztetése és a korrekció lehetősége nélkül azonban semmilyen közösség nem képes hosszú távon fennmaradni – fogalmazott.
Bölcskei Gusztáv beszélt arról is, hogy a reformáció ünnepe nem arra alkalom, hogy az egyház önmagát ünnepelje, hanem lehetőség a mindenkori egyházkritikára, hiszen Kálvin kritikus volt az egyházzal szemben, amelyet ismert és szeretett.
A mai protestánsok – mondta az elnök-püspök – sokszor úgy tekintenek az egyházra, mint „egyének önkéntes egyesülésére”. A személyes hit, a személyes meggyőződés fontosabb a mai ember számára, mint az egyház. Nincs és nem is lehet intézményes garanciája Isten üdvözítő akaratának, de – hangsúlyozta Kálvint idézve – „az egyház egységének erénye, hogy megtart az Istennel való közösségben”. Ez pedig több annál, mint amikor valaki azt mondja: engem az én hitem tart meg az Istennel való közösségben. (MTI)
