Tăriceanu elmondta: nem meggyőzni akarta a polgármestereket, inkább elmondani, ő miért támogatja Victor Pontát. A 2012-ben létrehozott és később felbomlott Szociál-Liberá­lis Szövetség sikeres elképzelés volt, elnyerte a szavazók többségének támogatását, ezt szeretnék újraéleszteni, ez teremthetné meg a jobb- és baloldal egyensúlyát, melyre Romániának nagyon nagy szüksége van – mondotta. Victor Ponta mellett áll azért is, mert attól tart, hogy Johannis a Băsescu-féle praktikákat folytatná, véleménye szerint erre utal viselkedése, politizálása, és ezt igyekezett néhány példával is alátámasztani. Elmondta, ha kormányfői megbízást kap, szeretné, ha az RMDSZ is a koalíció tagja lenne, fontosnak tartja, hogy a magyarság képviselői ott legyenek a döntéshozatalban.
A regionális átszervezésről kijelentette: azt nem szabadna egy közigazgatási elképzelésnek tekinteni, eszköznek kellene lennie, amely olyan gazdasági erőket szabadít fel, melyek lehetővé teszik a régiók jobb fejlődését. Ma nem lát hajlandóságot sem a miniszterekben, sem a megyei tanácselnökökben, hogy átruházzák hatásköreik egy részét a régióknak, enélkül pedig csak újabb bürokratikus lépcsőt hoznának létre a megyei szint és Bukarest között. Ennek nem látja értelmét, úgy véli, meg kell hallgatni a szakértők álláspontját, számba venni a jól működő európai modelleket, közvitát tartani és azt követően meghozni a döntést. Mily módon nézne ki a regionális felosztás, ezt nem tudja, de érti a magyarság aggodalmát az asszimi­láció miatt, jogosnak tartja a kulturá­lis identitás megőrzésének igényét, ugyanakkor tart is attól, hogy a magyar nemzetiségű román állampolgárok „elszigetelté válnak egy globalizálódó világban”.
A Háromszék kérdésére elmondta nézeteit az autonómiáról is, meglátása szerint a politika fejlődésének modern folyamatában alapvető a döntések közelebb vitele a polgárokhoz, így az autonómia is. Romániában egy túlcentralizált rendszerben élünk, ennek történelmi hagyománya van, nemcsak a kommunista időszak, de az azelőtti rendszerek is rendkívül központosítottak voltak. Ő is látja, hogy ez így rosszul működik, ám a régi mentalitások ma is élnek, nagyon nagy az ellenállás, melyet sokszor a kettős beszédben próbálnak elrejteni – fejtette ki Călin Popescu-Tăriceanu. El­ismerte: az RMDSZ autonómiastatútumát még nem olvasta, de ígérte, tanulmányozni fogja.
Kelemen Hunor megköszönte Tări­ceanunak a látogatást, felidézte eddigi együttműködésüket, a 2004–2008 közötti „sikeres közös kormányzást”. A kisebbségi törvényt akkor dolgoztákki, a kormány felelősséget vállalt érte, igaz, azóta sem fogadták el, „de mi nagyon türelmesek vagyunk, és meggyőződésem, hogy érvekkel elérjük azt is”. A második fordulóval kapcsolatos álláspontjuk a múlt hét óta nem változott, de úgy gondolja, „egy november 16. után létrehozott erős, kiegyensúlyozott kormány minden egyén és közösség számára nyereség lenne”. Ki­emelte: Tăriceanuval kölcsönös a bizalom, és ez minden építkezésnél ki­induló pont. A Háromszék kérdésére, hogy miért ilyen bujtatott módon kampányol az RMDSZ Ponta mellett, ha ez a véleménye, miért nem vállalja nyíltan azt, Kelemen ingerülten válaszolt: nem folytatnak bujtatott kampányt, ha egy más miniszterelnök-jelölt jön, és találkozót kér, azt sem utasította volna vissza. Elismételte: nem tudják támogatni sem Johannist, de Pontát sem a Vadim Tudorral kötött egyezség miatt, a választókra bízzák a döntést, akiket elég érettnek, tájékozottnak tart, hogy el tudják dönteni, kire adják voksukat.

Felháborodott az MPP
Sajnálatosnak tartják a Magyar Polgári Párt Hargita és Kovászna megyei elnökei, „hogy Románia szenátusának elnöke, a kormányfői szék várományosa csak most, kampányban tartja fontosnak a székelyföldi megyéket meglátogatni és tájékozódni a helyi problémákról”. Meglátásuk szerint „Călin Popescu-Tăriceanu, a szociáldemokrata párt támogatását élvező politikus egy báránybőrbe bújtatott farkas, aki Victor Ponta magyarellenes ténykedéseit próbálja kendőzni. (...) Annak az államelnökjelöltnek kampányol Székelyföl­dön, aki történelmi magyar egyházaink templomaiba is besurranna egy kis politikai alamizsnáért, aki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatását ellehetetlenítette, aki nem ismeri el Székelyföld történelmi létezését és annak az autonómiához való jogát, aki üldözi székely jelképeinket” – áll a megyei MPP-elnökök közleményében. Egyértelműen arra szólítják fel a választókat: „mondjunk nemet a baloldali nacionalista politikára, és támogassuk az Erdély és Székelyföld jövőjének érdekeit szolgáló jelöltet, Klaus Werner Johannist!”.