Rácz András kifejtette: már csak azért sem lehet új hidegháborúról beszélni, mert a jelenlegi helyzet több szempontból is nagyon eltér a múlt század közepén kezdődött korszaktól. A hidegháborúban két nagy katonai tömb állt egymással szemben, most ilyesmiről nincs szó: bár Oroszországnak van néhány katonai szövetségese, ez nem hasonlítható össze az egykori Varsói Szerződéssel. Véleménye szerint a hidegháború alatt végig fennállt annak a kockázata, hogy atomháborúvá fajulhat, most viszont nem kell ezzel a rizikóval számolni. Emellett a hidegháború globális volt, a mostani feszültségek nem azok. Közép- vagy Kelet-Európából nézve nyilvánvalóan az ukrán válság a legfontosabb, de emellett az Egyesült Államoknak sok közös ügye van Oroszországgal, például az Iszlám Állam, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem.
A kutató továbbá azt is kiemelte, hogy a hidegháborúban mindkét tömbnek volt szilárd ideológiai bázisa, legalábbis a Szovjetuniónak mindenképpen, de most Oroszországnak nincs ilyen. Ehelyett pragmatikus, érdekek alapján alakított külpolitika a jellemző. Rácz András szerint összességében a helyzet megközelítőleg sem annyira rossz, mint a hidegháború idején volt. Ugyanakkor a Krím megszállása és annexiója valóban a hidegháború utáni korszak első igazán jelentős töréspontja a posztszovjet térségben.
A jelenlegi helyzetet jellemezve azt mondta, az ukrán válság politikai, de főleg gazdasági ára kezd túlságosan magas lenni Oroszország számára, a szankciók és a piac reakciói gyors tempóban lökik lefelé a lejtőn az orosz gazdaságot. Emellett Putyin nem akar harmadik világháborút kirobbantani, az orosz döntéshozatal is racionális. A szakértő szerint Oroszország nem mehet el a végsőkig, és a jelenlegi helyzet túl sokba kerül Moszkvának, ezért – bár nem valószínű, hogy a Krímet Ukrajna belátható időn belül vissza tudná szerezni – a kelet-ukrajnai helyzetből Oroszország lassan megpróbál majd kihátrálni. Ugyan minden politikus a hazai közvéleménynek játszik, és Putyin sem engedheti meg magának, hogy azonnal felhagyjon a kelet-ukrajnai akcióval, de annexió biztosan nem lesz, nem lesz egy második Krím. Rácz András inkább azt valószínűsítette, hogy egy, a moldovaihoz (transznisztriaihoz) hasonló befagyott konfliktus alakulhat ki Kelet-Ukrajnában, majd néhány év múlva valamilyen megállapodás keretében visszaadják az ellenőrzést Kijevnek.

Moszkva tagad
Határozottan cáfolta az orosz fegyverek és csapatok kelet-ukrajnai jelenlétéről szóló híreket az orosz külügyi szóvivő. Alekszandr Lukasevics kijelentette: semmiféle orosz katonai erő nem lépte át az orosz–ukrán határt, azon keresztül semmiféle katonai mozgás nem történt. A szóvivő arra reagált, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelői azt állították, orosz harci eszközökből, harckocsikból, légvédelmi rendszerekből, tüzérségi és harci alakulatokból álló konvojok jutottak el a kelet-ukrajnai térségbe az oroszbarát szeparatisták támogatására.