Már az egymásnak részben ellentmondó exit poll jelentések is mutatták, valami változott Romániában a két forduló között, s a végeredmény kiszámíthatatlan, lehet, hogy Johannis győzött. Tegnap reggel pedig a választási iroda közleményei – egész éjjel folyt a szavazatok számlálása – megmutatták, hogy a közvélemény-kutató intézetek felmérései eltértek a valóságtól, Johannis fölénye egyre nőtt, és ő lesz Románia új elnöke.
Megjelentek tehát a rozsda foltjai a vörös sarlón, a kék pontok. Azon, hogy a két forduló között mi történt, még sokáig fognak töprengeni az elemzők. Egy bizonyos: majdnem kétmillióval többen mentek el szavazni, megértették Johannis mindkét vitában elhangzó megállapítását, miszerint veszélyes, ha a szociáldemokrata párt totális hatalmat kap. De lehet, hogy protesztszavazás történt, akár az eddigi elnökválasztásokon, sokan valójában Ponta ellen szavaztak. Túl magabiztos volt, túl arrogáns, a vitákban is, tévés nyilatkozataiban is sokat, az elviselhetőbbnél többet hazudott! A szerencsétlen elnökjelölti vitákban dossziéit pörgetve sorolta a gazdasági eredményeket, amelyek – ezt több elemző is bebizonyította – egyszerűen nem feleltek meg a valóságnak. A statisztikai hivatal vezetője is megszólalt, azt állítva, hogy Ponta olyan adatokat is sorolt a harmadik negyedévre vonatkozóan, fényezni igyekezve kormánya teljesítményét, amelyek még nem is kerültek nyilvánosságra. A diaszpórában élők szavazati joga is veszélybe került, ez is sokat nyomott a latban, hiszen napok óta ezrek és ezrek tüntettek a nagyvárosokban, a kormány viszont nem lépett. Ponta az egyik vitában álszent módon fejtegette, hogy sem ők, sem a Keresztény-Liberális Szövetség nem tudta megszólítani a diaszpórában élőket, hiszen tíz százalékuk sem járult az urnák elé. Ez már arcpirítóan cinikus kijelentés volt, bárki feltehette a kérdést, mi történik, ha többen akarnak szavazni, hiszen még azok sem voksolhattak mind, akik akartak. Aztán a második fordulóban – ahogyan előre látható volt – megismétlődött ugyanaz, ami az első fordulóban.
Igen, mindez Johannis javára állította a szavazók nagy részét. S az is, hogy a szebeni polgármester nem tipikus levantei politikus, nem hasbeszélő, nem arrogáns, és sokan a rá szavazók közül díjazták ezt. Ponta minősítése, miszerint Johannis tulajdonképpen Băsescu folytatója, rosszul sült el: viselkedése, megnyilatkozásai alapján inkább Victor Ponta tűnt Băsescuhoz hasonlónak.
Decemberben beiktatják Románia német származású államfőjét, addig viszont dúl majd a harc, hiszen Ponta nem akar lemondani – a klientúrája sem engedi, a hatalmukat féltő vörös bárók is egyre idegesebbek –, s a színen még Traian Băsescu is, aki valamiképpen biztosítani szeretné politikai túlélését. De ez már egy másik történet.
