A gazdasági jólét megteremtésének feltétele a tanuláson alapuló társadalom megléte, amelyet csak a liberális demokráciák tudnak biztosítani; az illiberális demokrácia rendszere nem alkalmas a széles körű és tartós jólét megteremtésére – mondta Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász múlt heti budapesti előadásán.
A tanuláson alapuló társadalom több, mint pusztán közgazdaságtani kérdés, ahhoz gondolkodásmódbeli változás és erős politikai intézményi rendszer kell. Stiglitz szerint a jólét megteremtésében az oktatásnak van a legnagyobb szerepe, megelőzve a hatékonyság javítását vagy a bőséges erőforrásokat.
Hangsúlyozta, hogy magas árat kell fizetni a gazdasági egyenlőtlenségért. A gazdasági egyenlőtlenség politikai egyenlőtlenséget teremt, így olyan szabályok keletkeznek, amelyek mélyítik az előbbit, azaz ördögi körforgás jön létre. Joseph Stiglitz szerint olyan jogállamiság kell, amely a gyengéket védi, néhol viszont a törvény pont a gazdagokat óvja, például Oroszországban. Ott arra használják a törvényi rendszert, hogy még több egyenlőtlenséget teremtsenek. Egy illiberális rendszerben nincsenek meg az ellensúlyok, hogy elosszák a gazdasági jólétet – mondta.
Az oroszországi modellre senkinek sem szabad sikerként tekintenie – hangsúlyozta. A növekedési számok átlagosak, de az egész rendszer az olaj- és gázbevételeken alapszik, nem a jó gazdasági igazgatáson. Az ipar leépülése ment végbe, csökkent a várható életkor, ez egy rosszul működő társadalomnak a jele – hívta fel a figyelmet Joseph Stiglitz, aki szerint az Egyesült Államok is megbukott azon a próbán, hogy széles körű jólétet biztosítson. A gazdasági növekedésből nem részesült mindenki. Amerikában olyan demokrácia van, ahol a pénznek aránytalanul nagy a befolyása. A Nobel-díjas közgazdász hangsúlyozta, hogy a szabad piacok önmagukban nem feltétlenül segítik a tanuláson alapuló társadalmak létrejöttét, ilyenkor kormányzati beavatkozás kell. (MTI)
