Április végére kiderül, hogy az öt felső-háromszéki termelőnél talált néhány száz kilogramm burgonyát a gyűrűs rothadást okozó fertőző baktérium támadta-e meg. A növényvédelmi hivatal szakemberei szerint az elrendelt zárlat a kór elterjedését szolgálja, Háromszéken az országban szinte utolsóként merült fel a fertőzés gyanúja.
A clavibacter michiganensis nevű baktérium megjelenése Felső-Háromszéken még nem bizonyított — hangsúlyozta kérdésünkre Tamás Dénes, a növény-egészségügyi hivatal megyei vezetője. Mint mondta, a mintegy félezer ellenőrző vizsgálat eredményeként öt termelőnél találtak arra vonatkozó jelet, hogy a kór felüthette a fejét nálunk is. A fertőző baktérium jelenléte akkor bizonyított, ha egy különleges eljárás után ez az eredmény születik (a gyanús burgonyából vett mintát padlizsánba oltják, hatvan nap után lehet ,,diagnózist" felállítani). Ennek ellenére — a megelőzés érdekében — a gyanús terményt emberi fogyasztásra nem lehet értékesíteni, még kevésbé vetőgumóként, az állatokkal is csak főzve lehet feletetni. Ha a baktérium jelenléte bebizonyosodik, a termőterületekbe négy évig nem lehet burgonyát vetni.
A szakember szerint a gyűrűs rothadás egész Európában jelen van, a környező megyékben már korábban jelezték. A fél hektárnál nagyobb területen termelők nyilvántartásba vétele az egyik eszköz arra, hogy a kór terjedését megakadályozzák.
