Balladai tömörségű, sötét hangulatú, pesszimista, keserédes, groteszk, ironikus, abszurd versek egy életérzés-könyvben – így jellemezte Szonda Szabolcs, a megyei könyvtár igazgatója Muszka Sándor kézdivásárhelyi származású költő szerda este Sepsiszentgyörgyön bemutatott új kötetét. A Magányos nőknek, bukott fiúknak című, az Evilági együttes cédémellékletével ellátott kötet a szerző ötödik versgyűjteménye, amelyet Nagy Koppány Zsolt szerkesztésében a budapesti Orpheusz Kiadó jelentetett meg.
A Sanyi bá’ után, amelynek olvasóközönsége és a könyvbemutatók hallgatósága székely tréfamesternek, viccversek szerzőjének skatulyázta be egy időre Muszka Sándort, bár korábbi közéleti versei nem (csak) ezt vetítették előre, igencsak meglepő a mély társadalomkritikát, a mindennapok bujaságait, egyéni és közösségi ellentmondásokat feszegető versciklus megjelenése. A Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében tartott kötetbemutatón azt vallotta, nem állt szándékában csak azért is megmutatni, hogy a székely egypercesek mellett és után a mélyebb rétegekbe is bele tudja ásni magát. Egyszerűen csak arról van szó, hogy foglalkoztatja az erdélyi közélet, és amit gondol, azt leírja.
Muszka számára fontos a mondanivaló, ezért nem engedi, hogy a forma a tartalom rovására menjen, akkor sem, ha tudja, hogy „az alkotó mindig a saját bőrét viszi a vásárra”. „Ezeket gondolom, nem félek” – vallja, és igazolják ezt szókimondó, nem csak odamondó versei, amelyek Szonda Szabolcs szerint dalra illőek.
Orbán Ferenc is dalra érdemesnek tartotta Muszka Sándor verseit, így született meg az a cédémelléklet, amely tizenhárom megzenésített Muszka-verset tartalmaz az Evilági együttes előadásában. A dalok erősítik a versek mondanivalóját, a versek pedig olyan zenei hangzásokat csalnak elő az együttesből, amelyek némelyike önálló műként is megállná a helyét.
Most még bármi megtörténhet – olvassuk, halljuk a Hajnali énekben, s tán így van ez Muszka Sándor költészetében is, amelynek sajátossága éppen az előreláthatatlan.
