Rámutatott arra, hogy a világközösség szankciókkal próbálja rábírni Moszkvát Ukrajna szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartására. Az amerikai politikus szerint Oroszország ahelyett, hogy teljesítené a konfliktus rendezésében vállalt kötelezettségeit, egyre provokatívabb cselekményekhez folyamodik, és még kevésbé tartja magát a rendezésről szóló minszki megállapodáshoz, amelyet aláírt. Felszó­lította Moszk­vát, hogy a fehérorosz fővárosban született megállapodásnak megfelelően tartsa be a tűzszünetet, vonja ki katonáit és fegyvereit Ukrajna területéről. Biden leszögezte továbbá, hogy az Egyesült Államok sohasem ismeri el a bekebelezett Krím félsziget Oroszországhoz tartozását.
Porosenko a maga részéről kijelentette, hogy a minszki formátumot tartja a legelfogadhatóbbnak a kelet-ukrajnai válság rendezésére. A szeptemberi minszki tárgyalásokon Kijev, a kelet-ukrajnai szakadárok, Moszkva, valamint az Európai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet képviselői vettek részt.
Az ukrán belpolitikai helyzetre rátérve az alelnök szorgalmazta, hogy mielőbb alakuljon meg az új kormány. Porosenko hangsúlyozta, hogy hat napon belül, vagyis az új összetételű ukrán parlament első, jövő csütörtökre tervezett plenáris üléséig meg kell határozni az új koalíciós kormány összetételét.

Orosz támogatás
Orosz támogatásból finanszírozzák a kelet-ukrajnai szakadár területeken a közigazgatást, a nyugdíjakat és a szociális rendszer kiadásait – ismerte el az oroszbarát szeparatisták által önhatalmúlag kikiáltott donyecki „népköztársaság” egyik vezetője a Frank­furter Allgemeine Zei­tung­nak. Ihor Martinov elmondta, hogy Moszkvából érkezik támogatás, amióta az ukrán állami költségvetés nem fedezi a kiadásokat. Donyeck városa és az azonos nevű „népköztársaság” Mar­tinov szavai szerint „nem kevés, hanem sok pénzt kap Orosz­országtól”, és ebből fedezik  a nyugdíjakat és a szociális támogatásokat, valamint a közszolgáltatók, a közösségi közlekedés, az iskolák és a tűzoltóság működését. A német kormányszóvivő tegnap a beszámolóra reagálva kijelentette, bizonyítást nyert, hogy Moszkva közreműködik az ukrán válság elmélyítésében. Steffen Seibert megjegyezte: Martinov szavai megerősítik mindazt, amire a kijevi vezetés és a Nyugat már hónapok óta figyelmeztet Moszkva politikájával kapcsolatban. „Orosz­ország az ukrán kormány megkérdezése nélkül tevékenykedik Ukrajnában, és nagyon aktívan támogatja a szakadárokat” – mondta. „Az orosz katonai és pénzügyi támogatás nélkül egyszerűen nem létezne az az erőszakos szeparatizmus, amelynek jelenlétét tapasztaljuk a válsággal sújtott térségben” – tette hozzá a német kormányszóvivő.

Megemlékeztek a Majdan-tüntetésekről
Nagygyűlést rendeztek Kijev­ben a Függetlenség terén tegnap, a Majdan-tüntetések kezdetének első évfordulóján. A megmozdulás kezdetén becslések szerint mintegy öt-hatezren gyűltek össze a főtéren. Hozzájuk később csatlakoztak az európai integrációt és hatalomváltást követelő tüntetőkből alakult önvédelmi egységek tagjai – mintegy kétezren –, akik a belváros egy másik teréről indulva vonultak a kijevi főtérre. A nagygyűlés a Majdan-tüntetések alatt kialakult szokás szerint közös imával kezdődött, majd Jevhen Niscsuk kulturális miniszter nyitotta meg a rendezvényt. A téren elhelyezett óriáskivetítőkön dokumentumfilmeket mutattak be az egy évvel ezelőtti eseményekről. Az ország fő vezető politikusai nem vettek részt a főtéri nagygyűlésen, így sem Petro Porosenko államfő, sem Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök, sem parlamenti pártok vezetői nem voltak jelen. Mikola Azarov volt miniszterelnök tavaly november 21-én jelentette be, hogy kormánya leállítja Ukrajna európai társulásának felkészülési folyamatát. A bejelentés hírére még aznap este legalább másfél ezren vonultak ki tiltakozni a Függetlenség terére. Az év elején már utcai összecsapásokba torkolltak az addig békés tüntetések. Február 18. és 20. között a rohamrendőrök és mesterlövészek tüzet nyitottak a tüntetőkre. Hivatalosan összesen 106 halálos áldozata lett a véres karhatalmi beavatkozásnak, ami miatt február 22-én a parlament eltávolította posztjáról Vik­tor Janukovics akkori elnököt.