Tüzér volt, de a huszárok épp annyira tisztelték és szerették, mint az ágyúkezelő katonák. És a hagyományőrző – a mai – huszárok szintúgy tisztelik és szeretik Gábor Áront, akárcsak elődeik, és ápolják is emlékét: ezért, hogy a gidófalvi Szilaj hagyományőrző huszárok után immár a szentegyházasfalui társaik is kopjafát állíttattak Eresztevényben, a Gábor Áron síremléke melletti Emlékezés Erdejében, melyet vasárnap délelőtt avattak fel.
A kis ünnepségre elkísérte a huszárokat a szentegyházasfalui Gyermekkórus és Gyermekfilharmónia egy kisebb csoportja is, az avatót szebbé téve szavalatukkal és énekkíséretükkel. Alkalmi beszédet Balázs Antal nyugalmazott tanító, az Emlékezés Erdeje kopjafái javának készítője mondott, megjegyezve, Szentegyházasfalun talán nagyobb kultusz és tisztelet övezi Gábor Áront, mint Háromszéken, hiszen a nyáron egy-egy kopjafát állított a székely nemzet hősének nevét viselő iskola és a Fili – a Gyermekkórus és Gyermekfilharmónia – is, és a település nevét immár a harmadik emlékfa is hirdeti Eresztevényben, míg Háromszékről sok település jele hiányzik még a leendő kopjafarengetegből.
A bensőséges ünnep után a szentegyházasfaluiak Bereckbe utaztak, ahol még két autóbusznyi filis társukkal a déli harangszó felcsendülte után a kultúrházban léptek fel: több mint száz gyermek, kikhez a huszárok díszletként is, de olykor az énekekbe bekapcsolódva is csatlakoztak, bő órás műsorukkal szórakoztatva, néha könnyeket is csalva a közönség szemébe: a Gábor Áron Emlékév zárórendezvényének sorát nyitó műsoron a több katonadal és huszárnóta közt felcsendülő Gábor Áron rézágyúja ezt a hatást érte el. Az elérzékenyüléshez egyébként hozzájárult Dimény Zoltán polgármester és Balogh András kultúrházvezető is beszédükkel, melyben nem csak a székely nemzet hősét elvenítették fel, de mához szóló üzenetét: az összefogás szükségességét is szóvá tették.
