A tisztségviselők vagyonosodását ellenőrző korrupcióellenes hivatal, a Feddhetetlenségi Ügynökség egy tavalyi jelentése szerint Johannis Nagyszeben polgármestereként megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat, amikor két, önkormányzati tulajdonban lévő vállalat igazgatótanácsának is tagja volt. A jelentés ellen Johannis panaszt emelt a gyulafehérvári táblabíróságon, amely első fokon az időközben államfővé választott polgármester javára döntött. Az ügynökség fellebbezése nyomán az ügy a legfelső bíróságra került. Ha elveszíti a pert, Johannis három évig nem tölthet be semmiféle választott tisztséget, így nem lehet Románia elnöke sem. Az alkotmány ugyan mentelmi jogot biztosít az államfőnek, arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez kiterjed-e a közigazgatási perekre is. Így elképzelhető, hogy a bíróság felfüggeszti Johannis elnöki mandátuma idejére az ellene folyó eljárást, de az sem kizárt, hogy letárgyalja az ügyet és meghozza a jogerős ítéletet. A legfelső bíróság elnöke egy korábbi nyilatkozatában jelezte: sok más polgármesternek van Johanniséhoz hasonló jogvitája a Feddhetetlenségi Ügy­nökséggel, ezért ezekben a perekben meg akarják várni az alkotmánybíróság december 9-i döntését. Az érintett polgármesterek szerint ellentmondás van a jogszabályok között: olyan törvény is van, amely előírja, hogy szerepet vállaljanak az alárendeltségükbe tartozó közművek igazgatótanácsában. Az egyik polgármester emiatt alkotmányossági óvást emelt, és ha a taláros testület igazat ad neki, akkor megszűnhet a Johannis esetében is megállapított összeférhetetlenség. Klaus Johannis megválasztott államfő december 21-én veszi át hivatalát: ekkor jár le a tisztségben lévő Traian Băsescu elnök második ötéves mandátuma. A leköszönő államfő korábban azt mondta Johannis összeférhetetlenségi ügyéről: egy demokratikus államban megengedhetetlen, hogy a népakarat helyett a bíróság döntésén múljon, ki legyen az ország elnöke. A megválasztott államfő máris megkezdte diplomáciai útjait: miután az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének üzleti megbízottjával tárgyalt, nem hivatalos látogatásra utazik az AEÁ-ba, előtte azonban – pénteken – Chişinăuba megy, ahol a moldovai államelnökkel és kormányfővel is találkozik, és a vasárnapi parlamenti választásokról beszélget. Tegnap Petro Porosenko ukrán államfő személyesen, telefonon gratulált neki, megköszönte az országának nyújtott támogatást, és meghívta Kijevbe.

Băsescu pontosítást kért
A 2015-ös állami költségvetésről is tárgyaltak tegnap a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén. Traian Băsescu államfő kifogásolta, hogy a védelmi és a belügyi minisztériumok, a külső és belső hírszerző, védelmi és speciális szolgálatok finanszírozásáról a kormány nem rendelkezik világosan; emiatt a tanács tagjai úgy döntöttek, hogy csak azután hagyják jóvá ezen intézmények költségvetését, miután a kormány tisztázza a rendelkezésére álló erőforrásokat. n A Legfelsőbb Védelmi Tanács az ukrajnai krízis következményeinek felmérése után megállapította, hogy ez a helyzet olyan, Románia számára stratégiailag fontos területekre hat ki, mint a tengeri és légi, illetve gazdasági biztonság, de a régió országaival való politikai kapcsolatokra is. A testület tegnap arra a következtetésre jutott, hogy Románia számára prioritást jelent saját védelmi eszközeinek a megerősítése, valamint az EU- és a NATO-tagországokkal való együttműködés hatékonyságának a növelése, Moldova Köztársaság Európa felé haladásának támogatása és a Kijevvel való párbeszéd megerősítése.

Markó Attila mentelmi jogáról
Cătălin Teodorescu és Markó Attila képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről jövő héten, szerdán döntenek – közölte tegnap Marcel Ciolacu, a képviselőház titkára. Az országos korrupcióellenes ügyészség kérése a két képviselő mentelmi jogának megvonására tegnap jutott a képviselőház állandó bizottsága elé. Innen a jogi szakbizottsághoz kerül, amelynek három napon belül kell véleményeznie, és azután öt nappal történik a titkos szavazás. Markó Attila képviselőt hivatali visszaéléssel vádolják abban az ügyben, amelyben Alina Bica, a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Igazgatóság volt vezetője a fő vádlott.