Nagygyűlésre toboroz az MPP

2014. november 27., csütörtök, Közélet

Szombaton egy órakor a prefektúra elé várja az erdélyi magyarokat a Magyar Polgári Párt, nem tüntetni, nem tiltakozni, hanem felhívni a figyelmet arra, hogy az 1918-ban Gyulafehérváron tett ígéretek majdnem száz év elteltével sem teljesültek.
 

Nem pártrendezvény lesz, nem tartanak politikai beszédeket, elhangzik egy szavalat, egy rövid történelmi ismertető, felolvassák a kormánynak, államfőnek címzett petíciót, majd lelkészi áldás zárja a megmozdulást – tájékoztatott Kulcsár-Terza József, az MPP három­széki elnöke.
Hol van ma Gábor Áron bá­torsága? – tette fel a kérdést Kul­csár-Terza, utalva a kétszáz évvel ezelőtt született nem­zeti hősünket idéző egész éves me­gyei rendezvénysorozatra. Ma is félünk, nem merünk jogainkért kiállni, anyanyelvünket, szimbólumainkat nem véd­jük meg kellő módon – mondotta.
Leg­alább most össze kellene fognunk, nem szabadna különutas politikát folytatni – hívta fel a figyelmet Kulcsár-Terza József. Kitért arra is, hogy az RMDSZ kihátrált a szervezésből, vezetői azt nyilatkozták, nem időszerű a mostani megmozdulás. „Az MPP elnöke elégedetlen, hogy a választottak nem a nép akaratát képviselik, meglátása szerint nem jó úton járnak, de üdvözölte, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt felismerte a szombati rendezvény fontosságát és csatlakozott, ahogy több civil szervezet is. „Itt nem pártokról van szó, hanem egy ügyről, jó alkalom, hogy ismét felmutassuk erőnket, amint tettük tavaly, a nagy meneteléskor” – mondotta. Meg­látása szerint igenis időszerű a szombati nagygyűlés, nincs amire várni, ami­ért halogatni, új elnöke van Romá­niának, fel kell hívni a figyelmét, hogy a magyarság nem elégedett, követeli a gyulafehérvári ígéretek betartását, ha ez megtörténik, akkor talán mi is tudunk csatlakozni majd a december elsejei ünneplésekhez.
Az MPP háromszéki elnöke kiemelte, szórólapokkal, plakátokkal népszerűsítik a szombati nagygyűlést, Erdély minden pontjáról érkeznek majd, várhatóan a legtöbben buszokkal Hargita megyéből jönnek. Az engedélyt megkapták, az igénylésben kétezerre becsülték a résztvevők számát, de remélik, ennél sokkal többen lesznek, nagy számban megmozdulnak a helybeliek is. A csendőrség, rendőrség segítséget ígért, Bálint József sepsiszentgyörgyi pártelnök elmondta, a buszokat a Csíki utcában állítják majd meg, itt várakoznak a rendezvény ideje alatt. Ő azt is felemlegette, hogy a román sajtó többnyire szélsőségesként minősíti az MPP megmozdulásait, „pedig most sem történik egyéb, csak jogainkért állunk ki”. Kifejtette, a távolabbról érkezők saját költségen utaznak Sepsiszent­györgyre, míg 1918-ban a Gyula­fehérvárra tartóknak a magyar állam ingyen biztosított vonatokat. „Ott akkor az összegyűltek arról döntöttek, hogy nem akarnak Magyarországon élni, mégsem nevezte őket senki szélsőségesnek. Mi nem akarunk elszakadást, csak autonómiát, csupán  jogainkat követeljük, és szeparatistának kiáltanak ki” – mondotta Bálint József.
Kulcsár-Terza József hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy minél többen kivonuljanak szombaton a sepsiszentgyörgyi kormányhivatal elé, hogy erőt mutassanak fel, mert akkor elérhetik, hogy végre elkezdődjék a párbeszéd a román hatalommal. „Azt akarjuk, hogy üljenek le, tárgyaljanak a problémáinkról, nem akarunk mást, csak békés úton kiharcolni azt, ami megillet bennünket. Ha sokan leszünk, akkor erre nagyobb az esélyünk”– mondotta.

 

Miért nem időszerű?
Nem kihátráltak a november 29-i nagygyűlés szervezéséből, de az államelnök-választás után úgy érezték, talán jobb lenne egy másik időpontot találni a magyarság igényeinek felmutatására – mondta el a Háromszéknek Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke, aki korábban csatlakozott Kulcsár-Terza Józsefék kezdeményezéséhez, és vállalta, hogy közösen szervezzék a december elsejei román nemzeti ünnepet megelőző, a gyulafehérvári nyilatkozat ígéreteire emlékeztető utcai megmozdulást. Antal Árpád most elmondta, Johannis győzelme után kialakult Erdélyben egy Bukarest- és központosításellenes hangulat, a választások kimenetele valamelyest összekovácsolta az itt élő románokat és magyarokat, és egy ilyen erős etnikai üzenetű utcai kivonulás, amelyre válaszul érkezik majd a december elsejei hasonló román megnyilvánulás, lenullázhatja az akkor elért eredményt. Ő úgy értékeli, hogy ez nagy kár volna, ezért kérte, hogy halasszák későbbre a megmozdulást, lehetett volna időpontot találni januárban, de akár december 5-én is, amikor felmutathattuk volna igényeinket – mondotta. Amikor a közös szervezést vállalták, egyértelműen úgy tűnt, hogy Victor Ponta nyeri a választást (mint fogalmazott, az összes fogadóiroda azt tartotta nyertes tippnek), akkor pedig egészen más lett volna a sepsiszentgyörgyi nagygyűlés üzenete, mint jelen körülmények között – fejtette ki Antal Árpád. Az MPP-vel folytatott egyeztetésen ő nem volt jelen, az RMDSZ nevében Tamás Sándor megyei elnök tárgyalt, és úgy tudja, a történelmi magyar egyházak helyi vezetői sem helyeselték a november végi, adventkezdeti időpontot. Tamás Sándort nem sikerült telefonon elérnünk, így a másfél héttel ezelőtti tárgyalásról tőle nem tudhattunk meg részleteket.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 248
szavazógép
2014-11-27: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Visszaállamosítás és felfüggesztett börtönbüntetés (Ítélet a Mikó-perben)

Lényegét tekintve helybenhagyta az alapfokú ítéletet, csak a büntetést enyhítette a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatási perében a ploieşti-i táblabíróság. Az iskola tehát állami tulajdonban marad, és a bírák szerint azok, akik visszaszolgáltatták az Erdélyi Református Egyház­ke­rületnek, hivatali visszaélést követtek el. Az ítélet végleges és jogerős, de a vádlottak nem fogadják el, az Emberi Jogok Eu­rópai Bíróságához fordulnak igazságtételért.
 
2014-11-27: Közélet - Farkas Réka:

Zászlóháború a parlamentben

Az 1994/75-ös zászlótörvény négy módosító javaslata is szerepel a parlament napirendjén, és ezek közül csak egy, az RMDSZ kérésére született, a közigazgatási egységek zászlóhasználatát szabályozó elfogadható, a többi különböző mértékben büntetné (akár börtönnel is) a román nemzeti lobogón kívüli zászlók használatát. Mindezt Klárik László szenátor mondta el annak apropóján, hogy tegnap a szenátus hallgatólagosan elfogadta a liberálisok igen szigorú jogszabályát, mely bűncselekménnyé nyilvánítja azokat a szimbólumhasználati kihágásokat, amelyek eddig csak egyszerű szabálysértésnek minősültek.