Kádár Gyula történész a 166 évvel ezelőtt kibontakozó székely önvédelmi harc felidézésével kezdte visszatekintőjét. „Akkor ágyúval, fegyverrel, jelenleg minden felhasználható törvényes eszközzel folyik önvédelmi harcunk” – mondotta. A Háromszék szombati (november 29.) számában megjelent írását olvasta fel, igazolván, a modern román állam alapító dokumentuma az erdélyi, a székelyföldi magyarság követelései jogforrásának tekinthető, amikor autonómiát követelünk, nem teszünk egyebet, csak az akkor megígértek betartását kérjük, arra alapozva lenne felépíthető a békés román–magyar együttélés.
Időszerű az utcára vonulás
Bíró Zsolt, az MPP elnöke a párt összesereglett választott képviselőit köszöntötte, akik „50 ezer embert képviselnek, azok nevében vannak jelen, akik 2012-ben rájuk szavaztak”. „Nem vagyunk egyedül” – mondotta, utalva az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterének egy nappal korábbi táviratára, John Kerry Románia nemzeti ünnepét köszöntötte, és az ország vezetőinek legfontosabb értékként ugyanazt a három pontot ajánlotta figyelmébe – jogállamiságot, demokráciát, az itt élő  nemzetek békés együttélését –, amelyeket a téren összesereglettek is követelnek – hangsúlyozta Bíró Zsolt. Bukarest nélkül valóban nem tudjuk elérni, amit akarunk, de szükség van a külföldi szövetségesekre is, akik odahatnak, hogy a román hatalom ismerje el jogainkat – mondotta. „Lassan száz éve adós a román közösség bizonyos ígéretekkel, ez erkölcsi vállalás, melyet mindannyiszor fel kell mutatnunk, tükörként szembesíteni a román társadalommal. Ezt tesszük ma, tehát időszerű, hogy itt vagyunk” – fogalmazott, majd folytatta: Sepsiszentgyörgyön különösen az, hiszen a Mikó-ügyben született ítélet is mutatja, senki nem érezheti biztonságban magát, vagyonát. Az MPP elnöke előbb románul, majd magyarul is felolvasta Victor Ponta miniszterelnöknek, a mindenkori román kormánynak címzett petíciót. Bíró Zsolt egy Klaus Johannisnak címzett levelet is ismertetett. Ebben emlékeztetik a frissen megválasztott államelnököt, hogy Székelyföldön az állampolgárok 80 százaléka rá voksolt. „Azért szavaztak Önre, mert abban bíznak, hogy az Ön vezetésével Románia betartja az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat történelmi ígéreteit, abban bíznak, hogy az Ön vezetése alatt Romániában egyenlő méltósággal élhető élet jár a magyarság számára is.” Mint fogalmaz a levél: „Székelyföld lakói azt kérik Öntől, azt várják Öntől, hogy vessen véget a tolvajlás, a hazugság és a nemzeti megalázás posztkommunista rendszerének Romániában.” Kitér arra, hogy a székelyföldiek nem akarnak többet, mint ami az EU-ban, Dél-Tirolban megadatott az ott élő német ajkú közösségnek: autonómiát. Azt kérik Johannistól, hogy az alkotmány tervezett módosítása során vegyék figyelembe javaslataikat, és meghívják, látogasson Székelyföldre, „erősítse meg a reményt: románok, magyarok, németek és minden nemzeti közösség tagjai közösen építhetünk egy igazabb Romániát”.
A rendezvény végén Bazsó Dombi Attila görög katolikus pap, illetve Barabás Béla református lelkipásztor mondott áldást, majd Bíró Zsolt a prefektúra regisztrációs irodájába vitte és iktatta a petíciót.