Hangsúlyozta, hogy Romániának olyan nemzeti célokra van szüksége, mint pozíciójának erősítése Európában, a régiók közötti különbségek csökkentése, Európához való csatlakozása az infra­strukturális hálózaton keresztül, az oktatás színvonalának javítása és a közintézmények megreformálása. Románia ezen a napon ünnepli az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlést, amelyen az erdélyi, bánsági és magyarországi románok kinyilvánították az általuk lakott területek és Románia egyesülését. Johannis emlékeztetett, hogy négy év múlva a századik évfordulóját ünneplik ennek a történelmi pillanatnak, és a centenárium szükségessé teszi a nemzeti célok követését. Teljesítésükhöz mindenekelőtt a bizalom újrafelfedezése szükséges – hangsúlyozta. „Az állandó gyanakvás, a kétely, a félelem és a bizonytalanság eltávolítottak egymástól, azt tették, hogy ellenfelet lássunk abban, aki partner lehetett volna, távol maradtunk, holott aktívan részt vehettünk volna, tartózkodóvá tettek, miközben építhettünk volna, egyedül dolgoztunk, s közben csapatban dolgozhattunk volna” – hangoztatta a szónok. A megválasztott államelnök a pártoknak is üzent. Kijelentette, hogy a politikai csatározásokon túl minden politikai erőnek az a kötelessége, hogy a nemzeti célokat kövesse. „A személyes célok nem kerekedhetnek felül a közös célokon” – hangoztatta. Hozzátette: az állampolgárokkal együtt ismét fel akarja fedezni a nemzeti egység gondolatát.

Újra elnök lenne Nicolas Sarkozy
Nicolas Sarkozyt választotta meg a tagság szombaton a legnagyobb francia ellenzéki párt, a jobbközép Népi Mozgalom Uniójának elnökévé – jelentette be a párt választási bizottsága. A volt államfő a szavazatok 64,5 százalékával utasította maga mögé két volt miniszterét, Bruno Le Maire-t (29,18 százalék) és Hervé Marintont (6,32 százalék). Sarkozy pártelnökké választásával azonnal megkezdődik a jobboldali elnökjelöltségért 2016-ban esedékes előválasztás kampánya, amelyben a volt államfőnek újraválasztott pártelnökként a jelenleg legnépszerűbb francia politikussal, volt külügyminiszterével, Alain Juppével kell majd megküzdenie, és François Fillon is jelezte már, hogy részt vesz az államfőjelöltségért folyó küzdelemben.

Nem korlátoznák a bevándorlást
Elutasították a bevándorlás további korlátozását a svájciak egy népszavazáson vasárnap. A részadatokból kiszámított előzetes eredmények azt mutatják, hogy a szavazáson részt vevők 74 százaléka az Állítsuk meg a túlnépesedést – védjük meg természeti erőforrásainkat elnevezésű kezdeményezés ellen voksolt. A népszavazást egy környezetvédő szervezet, az Ecopop kezdeményezte azzal az indoklással, hogy a lakosság növekedése túl nagy terhet ró a természetre, így egyebek mellett a termőföldre és más erőforrásokra. Az Ecopop azt akarta elérni, hogy a bevándorlók éves számát a lakosság 0,2 százalékában korlátozzák. Az igenek győzelme esetén csupán évi 16–17 ezer migránst fogadhatott volna az alpesi ország, a jelenlegi számnak a negyedét. A berni kormány arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen szigorítás hátráltatná az ország gazdaságát és az Európai Unióval a bevándorlás kér­désében folytatott tárgyalásokat, illetve általában véve a Brüsszellel fenntartott kapcsolatokat.