Kóti Árpád a nemzet színésze

2014. december 3., szerda, Magazin

Kóti Árpádot, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészét választották a nemzet színészének hétfőn Budapesten a november 7-én elhunyt Gera Zoltán helyére. Az elismerést a Nemzeti Színház egyik előadása előtt adják majd át Kóti Árpádnak.
 

A Nemzet Színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot.
A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött.
A nemzet színésze jelenleg: Berek Kati (2000-től), Bitskey Tibor (2014-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Cserhalmi György (2014-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Kóti Árpád (2014-től), Máthé Erzsi (2000-től), Molnár Piroska (2011-től), Psota Irén (2000-től), Tordy Géza (2008-tól) és Törőcsik Mari (2000-től).
A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2006-ban hunyt el), Avar István (2014-ben hunyt el), Bessenyei Ferenc (2004-ben hunyt el), Darvas Iván (2007-ben hunyt el), Garas Dezső (2011-ben hunyt el), Gera Zoltán (2014-ben hunyt el), Kállai Ferenc (2010-ben hunyt el), Komlós Juci (2011-ben hunyt el), Lukács Margit (2002-ben hunyt el), Raksányi Gellért (2008-ban hunyt el), Sinkovits Imre (2001-ben hunyt el), Szabó Gyula (2014-ben hunyt el), Sztankay István (2014-ben hunyt el) és Zenthe Ferenc (2006-ban hunyt el).
Kóti Árpád 1934-ben Bucsán született. A színművészeti főiskolán 1958-ban végzett. A Békéscsabai Jókai Színházban mutatkozott be a színpadon 1958-ban, ezt követően 1960-ban az egri, egy évvel később a veszprémi, majd a szolnoki színházhoz szerződött. A debreceni színháznak 1963-tól tagja, címszerepet alakított többek között a Ványa bácsi, a Lear király, a Dundo Maroje és az Én, Károli Gáspár című előadásban. Jelenleg Szabó Magda Régimódi történet (Koporsós), Móricz–Kocsák–Miklós Légy jó mindhalálig (Pósalaky), Heiner Müller Titus Anatómiája – Róma bukása (Marcus Andronicus) című darabjában játszik.
Művészi pályája elismeréseként 1978-ban Jászai Mari-díjat kapott, 1985-ben érdemes mű­vész, 2001-ben kiváló művész lett, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki, 2014-ben pedig Kossuth-díjat kapott több mint öt évtizedes, kimagasló színművészi pályája elismeréseként. Az idén, 80. születésnapján a Nemzeti Színház színpadán is köszöntötték őt kollégái, barátai. (MTI)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 818
szavazógép
2014-12-03: Magazin - :

A világ legjobb szakácsai között

November 22–26. között Luxemburgban szervezték meg az Expogast Villeroy & Boch Culinary elnevezésű vetélkedőt, a világ legjobb szakácsainak világbajnokságát.
2014-12-03: Magazin - :

Arra Doberdó

Magyar és olasz civil szervezetek önkéntesei tájékoztató és útbaigazító táblákat helyeztek el San Martino del Carso településen a Doberdó-fennsíkon harcoló szegedi 46. és a temesvári 61. gyalogezred emlékművénél és a helyi múzeum előtt. Mindkét ezred még a háború alatt otthagyta a maga emlékjelét egykori táborhelyének központjában. A tájkép azonban az elmúlt évszázad alatt jelentősen átalakult, az egykori csatahelyszínt elnyelte a bozót.