Tudományt kell vetni a barázdába, nemcsak magot. A termőföld bizonyította, ha a talajviszonyok, az éghajlati körülmények, a gépesítés, a szakmai szeretet és a vállalkozók tudománya összetalálkozik, olykor kiváló eredménynek kell születnie. Kis- és nagytermelőknél is érvényes ez a sarkigazság. Ha bőséggel jelez vissza a föld, akkor van alapja az életnek, jöhetnek a kellemes téli esték, a disznóvágás, a templomi ünnepségek.
Rekordtermés
A Mezőföldön gazdálkodó Timate ikercég idei eredményeiről Bajcsi Ákos mérnök tájékoztatott. Felkerestük Csernátonban a terjedelmes raktárhelyiségeket, láttuk az ott zajló gépi munkát, bepillanthattunk abba a raktárba, ahol mesterségesen gerjesztett klímával – automatikus szellőztetéssel – oldják meg a tartósítást. Két cég működik itt – részletezte Bajcsi –, itt a székhelyük, amit egy sertéshizlaldából alakítottak át és később bővítettek, itt kezdték az életet, itt vásároltak termőföldet. Óriásbogarakként futkosnak, érkeznek és távoznak a kamionok, a krumplival való kereskedés közel sem csengett le, s miként Bajcsi Ákos mondja, ki szokott terjedni a következő év első felére is. A raktárak megkönnyítik a gazdálkodást, hogy nyugodtabb ütemben értékesíthessék a krumplit, ugyanis jelenleg nagyobb a kínálat, mint a kereslet.
Évek óta a legjobb termést érte el a jelen pillanatban tizennyolc alkalmazottnak kenyeret adó vállalkozás. Mivel Európa-szerte nagy a kínálat, nem könnyű a burgonya értékesítése. Egyfajta előnyük, hogy az árut megfelelő módon tudják előkészíteni, mosni-csomagolni, s ekképp kedvébe járni a megrendelőknek. A cég össztermelésének jelenleg még mintegy 30 százaléka raktáron, de eddig több mint 3000 kilogramm előre leszerződött, chipsgyártásra alkalmas, ipari burgonyafajtát értékesítettek a Pepsi-Cola cég bukaresti alegységének. S mint megtudtuk, csak Csernáton térségében kb. 9000 kilogramm ilyen burgonyát termeltek.
Örömmel láttuk, hogy a mezőföldi talajban megfelelő szakmai kezeléssel számtalan konyhakerti növény, zöldségféle is megterem. A Timate raktáraiban épp csomagolták a gyökérzöldségeket és az ipari mennyiségű fehér hagymát, amelynek ugyancsak kedvezett az idei időjárás.
Jó hírként vettül tudomásul, hogy a lapunk oldalán is több alkalommal szerepelt kézdivásárhelyi természetfotós és könyvillusztrátor Moldován Zsolt, a társtulajdonos Moldován Bányász Csaba Lajos fia is az agronómusszakmát választotta, jelenleg a kolozsvári agrártudományi intézet másodéves hallgatója. „Lassan felnőtt, felnő mellettünk egy teljesen új mezőgazdász-nemzedék, mi farmerfiúknak nevezzük őket – jegyezte meg Bajcsi Ákos –, akik már többet tudnak, mint mi, idegen nyelveket beszélnek, korszerű ismeretekkel indulnak az évezred elején nagyon hasznos, választott szakmájukban, hiszen gépeink is egyre bonyolultabbak, kötve vannak az elektronika világához, s így mifelénk is kialakulóban egyfajta nyugati gazdálkodás.”
Falutudós-faggató
A kézdimárkosfalvi református lelkészektől tudtuk, hogy a helybeli Tódor-Berszán István presbiter autodidakta helytörténész, évek óta gyűjti az egyházközség történetére vonatkozó adatokat, nagy szorgalommal másolta le az anyakönyveket, s maga vezeti önszorgalomból a családkönyvet. Az eklézsia jelenleg lelkész nélkül, de már keresik új lelkipásztorukat. A presbiter sorolja derék lelkészeik nevét: Demes Ferencet, aki 40 évet szolgált, Bede Lászlót, Balogh Magdolna teológus-vallástanárt, Pap Zsolt iskolalelkészt, Tamás Endre Ottót, Vinczi Botondot, akikre büszke az eklézsia. Adataikat, emléküket őrzi, s nagyon sok helybeli jeles család a történetét is leírta. Képes lenne összehozni a falu hiteles történetét, az idevaló családok históriáját is. Az anyakönyvek alapján készíti a családfákat. Előbb Mátisfalvával kezdte, s folytatta Márkosfalvával. Kellene kis segítség, s lehet, biztatás is. Számítógépbe kellene gépelni az anyagot, s utána jöhet a nyomtatás, ha igényelné valaki...
Ugyan ki igényelné azt most – tettük fel magunkban a kérdést –, ki az az ember, az az egyesület, az az esperesség vagy éppen könyvkiadó, aki/amely kész lenne valamelyes áldozat árán segíteni ezt az embert, s menteni annak a falunak a krónikáját, amelyet – tudtunkkal – még soha senki nem írt meg?!
Gyógyulók Mekkája
Hihetetlenül nagy erővel ömlik a felszínre a szén-dioxid gyógygáz a hatolykai mofettában. S mert a megyei önkormányzat ragaszkodik ahhoz, hogy Kovászna megye e kincséről, a mofettákról is kiadvány jelenjen meg, újra ellátogattunk a gyógyfürdőhöz, hiszen történetéről ugyancsak szűkszavú a helytörténet.
– Itt, a régi Hatolykai fortyogón az én gyermekkoromban nem volt semmilyen építmény. Azért állítom olyan biztosan, mert itt lakom közvetlen szomszédságában. Gyermekkoromban körbeülték az emberek, s vontatták benne a lábukat – nyilatkozta Pál Mária. „Én meg úgy hallottam az öregektől, hogy egyszer ősszel repültek át felette a madarak és a libák, s akkora ereje volt, hogy belepusztultak” – egészítette ki Kopacz János helybeli lakos.
Aztán egy kétrészes épületet húztak a fortyogóra: felében kádfürdő és mofetta volt, felében korcsma. Papp Pál szerint építése 1970–71-re, Karsi József volt néptanácselnök idejére tehető.
Szentkatolna község önkormányzata több alkalommal szándékozott újjáépíttetni a gyógyfürdőt, hiszen gyógyhatásáról a szájhagyomány is bőven szól. A helyi önkormányzat, Tusa Levente polgármester, majd a megyei tanács szorgalmazására a volt területfejlesztési és turisztikai minisztérium Elena Udrea miniszter asszony idején pénzalapokat biztosított, amit az akkori kormányváltás miatt nem tudtak felhasználni. Így 2011-ben a helyi és a megyei önkormányzat anyagi alapjaiból építették fel, a kivitelező a közismert sepsiszentgyörgyi Ördög cég volt. A korszerű kádas meleg fürdő mellett mofetta, szauna, erőterem áll a gyógyulni vágyók rendelkezésére. Az ásványvizet – mofettás és gyógyszeres kisegítő kezeléssel együtt – a mozgásszervi megbetegedések, a periferikus érbántalmak, magas vérnyomás és szívkoszorúér-elmeszesedés tüneti kezelésére használják a környékbeliek.
Amint azt ifjabb Tusa Levente egységvezető elmondta, a mofettagáz szintje a légköri nyomás hatására erőteljesen ingadozó, a gyógygáz koncentrációját a mofetta lépcsőzetének szintjein digitális kijelzők segítségével lehet követni. Van úgy, hogy a gáz töménysége eléri a 99,8 százalékot is, ami valóságos kincs. A gyógykezelőközpont vasárnap és hétfő kivételével naponta 11 és 18 óra között működik.
Hatolyka központi része alatt valóságos kincs található – büszkélkednek a helybeliek –: számos udvari kútban ásványvíz tör fel, jó néhány lakás pincéje szén-dioxiddal van tele.
Ünneplő Mezőföld
Vidékszerte egybefolytak, sorakoztak a legszebb és bensőséges hangulatú templomi ünnepségek, templombúcsúk, amelyek a hívek tömegeit hívták imára.
November elején az Erdélyi Református Egyházkerület generális vizitációját fogadták a kézdimartonfalvi műemlék templomban. Megkülönböztetett tisztelettel fogadta a történelmi település főtiszteletű Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét. Számba vették a csupán 176 lelkes kálvinista gyülekezet anyagi helyzetét, közös istentiszteleten vettek részt a környék lelkészeivel, igét hirdetett Szegedi László generális direktor. Pontosan 104 évvel ezelőtt fogadtak utoljára püspököt ebben a faluban – tájékoztatott Megyaszai László lelkipásztor. Fellépett az egyházi énekkar, vezényelt és saját szerzeményével lépett fel ifj. Megyaszai László zenetanár.
Kálvinista faluként élt köztudatunkban Kézdimartonfalva, s kiderült, a lakosság kétharmada római katolikus. Ezt erősítette meg Opra István szentkatolnai plébános, aki beszolgál a martonfalvi filiába. A martonfalvi kápolna védőszentjére búcsús szentmise alkalmával emlékeztek. A szentbeszédet Sánta Pál lemhényi plébános mondta, dr. Kovács Gergely vatikáni plébános pedig Márton Áron püspök boldoggá avatásának előkészítő intézkedéseit részletezte. A hívek óhajára központi helyre került a kápolna oltára, a községi önkormányzat és a hívek adományaiból megújult a kápolna sekrestyéje.
Hatolykán is megtartották az egyházközség búcsú ünnepét a mindenszentek tiszteletére épült műemlék templomban. A Tamás József segédpüspök által celebrált szentmise befejezéseként megáldották a hatolykai születésű lelkészeknek és szerzeteseknek állított, a főnixmadárról mintázott emlékművet, amelyet Pakó Benedek nyugalmazott plébános kanonok tervezett és adományozott.
November 25-én Szentkatolna katolikus templomának és egyházközségének védőszentjére, Alexandriai Szent Katalinra emlékeztek. A szentbeszédet Bara László marosvásárhely–megyesfalvi plébános mondta, aki azok számára mutatta példaképként Szent Katalint és életét, akiknek lelkét a mindennapi életben leselkedő félelmek környékezik. Jelen volt dr. Kovács Gergely vatikáni plébános, a templom ablakainak kicserélését támogató hívek, vállalkozó szponzorok, köztük a helyi önkormányzat képviselete. Felhangzott az egyházi kórus éneke (vezényelt Földi Lajos kántor) és Sütő Boglárka hegedűszólója. Ez a nap a községközpont katolikus híveinek legnagyobb ünnepe volt.
