,,Zsombolya egyfajta mintagyerek az önkormányzataink között" — utalt az RMDSZ vezette városi önkormányzat sikereire Markó Béla az alig 15 százalékos magyar lakossággal rendelkező Temes megyei településen tartott Regionális Önkormányzati Konferencián. Véleménye szerint Zsombolya, Szatmárnémeti és általában a partiumi RMDSZ vezette helyi önkormányzatok példaértékűek az etnikumok közötti együttélés és a közös cél érdekében való együttműködésben.
Az egyesek által mérsékeltnek minősített RMDSZ-politika eredményei igazán ezekben a térségekben mutatkoznak meg, ahol a magyar lakosság számarányai nem igazolnák a szövetség tisztségviselőinek ilyen meghatározó jelenlétét az önkormányzatokban. Markó szerint ezt az utat kell folytatni, figyelve arra, hogy ebben a térségben az ország más régióinál hamarabb jelentkeznek a nyugati hatások. Az így várható gyors fejlődést ugyancsak az eddig folytatott politizálással vihetik sikerre az önkormányzatok. ,,Néhányan az RMDSZ berkein belül is némelykor restellkedve, bocsánatkérő hangnemben nyilatkoznak a szövetség együttműködésre hajló politizálásáról. Ezt a magatartást el kell felejteni, mert példa- és mintaértékű ez a folyamat. Nem az a keménység, amikor szűk körben egyesek hangzatos dolgokat mondanak, hanem az a valódi helytállás, amit az RMDSZ tanúsított például Koszovó ügyében" — magyarázta.
Diószegen is tilos a magyaróra
A helyi iskola tanárainak és katolikus papjának fenyegetésére Diószegen is elmaradtak a csángó gyermekek az önkéntesek által tartott magyaróráról. A januárban 55 gyermekkel bérelt házban indult nyelvtanfolyam résztvevői több házifeladatot és megrovásokat kaptak, a pap pedig a templomban tiltotta be a ,,szektások tevékenységén" való részvételt, és írásbeli engedélyt követelt a két, tavaly odaköltözött magyartanártól. Nem szabályos oktatásügyi aktákat, hanem a csángó falvak papjai által kibocsátott pecsétes írást, amelyek alapján majd esetleg ő és a püspöke is engedélyezheti Diószegen a magyarórákat.
Ügyészek nyomás alatt
Példátlanul elszaporodtak az igazságszolgáltatással, főként az ügyészekkel szembeni támadások tavaly — jelentette ki tegnap Traian Băsescu az ügyészek éves kiértékelő ülésén, aki szerint 2007-ben több olyan politikai döntés született, amely ellehetetlenítette a bűnüldözők munkáját. Példaként említette, hogy bizonyos bankügyletek során elkövetett csalások büntetőjogi besorolását a törvényhozók megváltoztatták, a decemberben lemondott Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter egyik rendelete pedig négy hónapig ellehetetlenítette a korrupcióellenes harcot. Ú Laura Codruţa Kövesi főügyész az alárendeltségébe tartozók túlterheltségéről beszélt: az elmúlt években megkétszereződött a munkamennyiség, miközben az ügyészek száma ugyanannyi maradt, mint tíz évvel ezelőtt. Minden ügyésznek 1500 aktával kell foglalkoznia, és emiatt a rendszer a csőd szélén áll. Így az ügyészek képtelenek minőségi munkát végezni, ez okozza némely vizsgálatok indokolatlan elhúzódását.
Kinek a felelőssége
Az SZDP szerint Traian Băsescut terheli felelősség az ügyészek politikai irányítása miatt — Victor Ponta szerint az államfő egyik kedvence, Monica Macovei gykori igazságügyi miniszter volt az, aki 2005-ben visszavezette az ügyészek tevékenységének politikai felügyeletét. Norica Nicolai, az NLP alelnöke — aki az államfő közbelépésére esett el a tárcavezetői tisztségtől — egyenesen Sztálinéhoz hasonlította, és szégyenletesnek nevezte Băsescu retorikáját, aki elnöki minőségében szentesítette aláírásával a nehezményezett törvényeket.
Hiányzó munkaerő
Átlagban minden kis- és középvállalkozásból 17 szakképzett munkás hiányzik — derült ki abból a felmérésből, amely a hazai munkaerőhiány méreteiről készült 234 kis- és középvállalkozás vezetőinek megkérdezésével. A helyzet romlott tavaly óta, és jövőre ez a szám 29-re nőhet.
