Minden valószínűséggel az új vidékfejlesztési terv fejezeteire január-februárban lehet majd pályázni. A tervvel kapcsolatban, melyet a mezőgazdasági minisztérium még a nyáron elküldött Brüsszelbe, az unió bizottságának szakemberei 300 észrevételt, megjegyzést, tisztázást tettek és kértek.
A helyzet jóval előnyösebb, mint a régi vidékfejlesztési terv esetében, amikor több mint 800 kiegészítő kérdésre kellett válaszolnia a román félnek. Gheorghe Turtoi államtitkár szerint – aki részt vett az új terv kidolgozásában – ezek megszokott tisztáznivalók, gyakorlatilag nem érintik az új terv lényegét, 90 százalékuk formai és értelmezésbeli javítanivaló. Ezekre a szakmai szervezetekkel történt egyeztetések után időben válaszoltak, de az új terv végleges jóváhagyása még várat magára, a román hatóság szerint kevés a szakember a brüsszeli szakbizottságban.
Az államtitkár egy hosszabb sajtótájékoztatón beszélt a brüsszeli megválaszolandó kérdésekről, ezek közül három fontosabbat emelnénk ki. Az unió sérelmezte, hogy az új tervben az elkölthető nyolcmilliárd euróból nagyon keveset irányoztak elő környezeti vállalásokra és klímaváltozást megelőző intézkedések kifizetésére az ország teljes mezőgazdasági területéhez képest. A román fél válaszában maradt a régi számnál, egyelőre ennél többet nem tudnak erre szánni. Kétszer ekkora összegre lenne szükség – tartja az államtitkár –, esetleg ezt a kifizetéses, vállalásos támogatási formát csak egyes régiókban fogják alkalmazni.
Az unió sérelmezte, hogy Románia a pályáztatási feltételeknél olyan előírásokat fogalmazott meg a gazdaság nagyságára vonatkozóan, amelyek alapján a farmok több mint 90 százaléka egyáltalán nem tudna pályázni. Jelenleg az átlagos gazdaság 3,4–3,5 hektár, így sokan elesnének a lehetőségtől, de ezen gazdaságokat az új vidékfejlesztési tervben az úgynevezett „standard output” (SO) alapján fogják besorolni, amely értékmérő szám, pontosabban kifejezi az illető gazdaság nagyságát, értékét, mint az eddig használatban levő Gazdasági Egység. Az államtitkár szerint félreértés történt, a nyolcezer eurós SO-feltétel teljesítése csak a nagy értékű, egy- vagy kétmillió euró nagyságrendű pályázatoknál lesz kötelező. Egyébként nem nehéz megvalósítani a gyakorlatban a nyolcezer eurós SO-t, hiszen egy hektár búzának 530 euró az SO-ja, a kukoricáé 640 euró, a burgonyáé 3120 euró, a cukorrépáé 1245 euró, a silókukoricáé 980 euró, a kaszáló és legelő hektáronként 261 euró, egy ló 1963 euró, egy fejőstehén 1033 euró (a növendék kategória függvényében 250 és 875 euró között), egy anyajuh 50 euró, egy koca 304 euró, egy család méh 52 euró. Így könnyen kiszámítható, hogy például két hektár burgonyával és két fejőstehénnel a pályázó a kötelező nyolcezer euró SO-feltételt már teljesítheti.
Az előző vidékfejlesztési terv tapasztalatai alapján az unió a pályáztatás folyamatának egyszerűsítését, a bürokrácia csökkentését is kérte. Az államtitkár szerint a tervben elvileg megfogalmazták az egyszerűsítést, de nem tértek ki részletesen annak módozataira, hogy az esetleges egyszerűsítések bevezetésére ne kelljen mindig a brüsszeli szakbizottság felé fordulni jóváhagyás végett.
