Dugovics Titusz csak úgy tudta megakadályozni a török zászló kitűzését a nándorfehérvári vár fokára, hogy magával rántotta az azt kitűzni akaró törököt. Román honatyáink a parlamentben kamikaze módon, magukat feláldozva rántanának le a mélybe minden más zászlót, ami nem román. Ha valakik mégis kitűznének nemzetidegen zászlókat, a szélnek is megtiltanák, hogy fújjon, lobogtasson.
December másodikán a szenátus fogadta el a törvénytervezetet, amely bűncselekménynek minősítené és 10 ezer lejjel büntetné más államok zászlóinak „szabálytalan” kitűzését. (A törvénykezdeményezést az új elnök, Klaus Johannis liberális párttagjai terjesztették elő.) A csíksomlyói búcsún a keresztaljak sok zászlóval vonulnak. Az úrnapi körmeneten lobogó templomi zászlókról is feltételezhető, hogy „idegenek”. Külön kurzusokat kell indítani a bűnüldözők felkészítésre, hogy bizton meg tudják állapítani, melyikért jár büntetés, melyikért nem.
Egyszerűbb és könnyebb lenne konkrétan megszabni, hogy minden más ország, nemzet, egyház, egyesület, egylet zászlóját ki szabad tűzni, szabad lengetni, lobogtatni – csak a magyar és székely zászlót nem, mert igazából csak ezek sértik a román hazafiak szemét. Mert ha a jogszabály az jogszabály, mit kezdenek hétvégeken, ünnepnapokon a szegény moldovaikak ökrös fejű piros-sárga-kékjével, ha román földön lebbenti a szél? Azt is elő lehet írni, hogy azon zászlók használata is tilos, melyeket össze lehet téveszteni a magyarral (bolgár, olasz), mert színkombinációjuk ugyanaz, csak a színek sorrendje vagy a csíkozása más. Törvényt akarnak hozni arról, hogy büntessék a polgármestereket, ha nem viselik a román nemzetszín szalagot hivatalos megnyilvánulásokon. Meg kellene szabni, hogy csak a magyarokat büntessék, hisz a románok szalag nélkül is románok.
Kérdem én: kit zavar a francia, belga vagy amerikai zászló használata? Ha német elnökünk, Klaus Johannis valahol megjelenik, és kis fekete-piros-sárga német zászlóval integetnek neki, akkor az bűncselekménynek minősül-e? Mivel azon­ban nem lehet kivételezni, más országok zászlóját, akár a nyulat, bokrostul lövik a magyar miatt. Az egységes román állam számára az is veszélyt jelent, ha egyáltalán a piros-fehér-zöld színkombináció valahol megjelenik. Ha nagyon elmerül a törvényhozás a zászlók színeinek vizsgálatában, akkor azt is napirendre tűzheti, hogy mi számíthat még románellenes jelképnek. Például azt is megszabhatja – miként nem is olyan rég –, hogy a különféle színes rongyok egymás mellé illesztése, ha azok éppen idegen ország nemzeti színeit adják ki, bűncselekmény. Így a háziasszonyok és mosónők büntetésre számíthatnak, ha nem vigyáznak, miként teregetik ki a szárítókötélre a piros ágyterítőt, fehér lepedőt, zöld pulóvert. Különösen veszélyes lehet a mosott ruhák kiterítése nyáron a zöld füves udvaron. A tudósok foglalkozhatnának olyan növények, füvek kitenyésztésével, amelyek levele nem zöld, hanem például sárga. Ezzel könnyebben elkerülhető lenne az irredenta színkombinációk létrehozása.
Kézdivásárhelyen a kitűzött fekete zászlók miatt is büntetnének. Be kellene vezetni törvényesen, hogy a gyászlobogók fehérek legyenek. Vannak országok már, ahol a gyász színe a fehér. Ha a román honfiak fehér zászlót látnak majd kitűzve, önkéntelenül is arra gondolnak, hogy ott megadták magukat.
És az – ugyebár – igen nagy öröm a háznál.