A napirendi pontok ismertetése előtt Lázár-Kiss Barna András polgármester a jövő évi elképzeléseit ismertette: e témában legutóbb folytatott vitájuk végén abban egyeztek meg, hogy az adók és illetékek mértékét csak a pénzromlás mértékében emelik majd. Mint ígérte, a még idén a testület elé terjesztendő tervezetben ehhez fogja tartani magát, s hétszázalékos drágítást javasol. Felvetette, el kellene gondolkodniuk azon is, hogy a nemsokára elkészülő falusi ravatalozókra állapítsanak-e meg használati illetéket. Az illeték mellett szólna, hogy a ravatalozó használata költségekkel jár, de elejét lehetne venni az ingyenességet firtató számvevőszéki ellenőrök kérdéseinek is. Ellenérvként épp a költségek alacsony voltát említette: minek bonyolítani a gyászolók amúgy is nehézkes ügyintézését, ha a díjból befolyó összeg amúgy is elenyésző? Az MPP-s Nagy István szerint amennyiben a ravatalozókat nem adják valamelyik egyház kezelésébe – a polgármester szerint márpedig nem adják – akkor az állami számvevőszék sem találhat fogást döntésükön. Lázár-Kiss Barna András a frakcióktól írásban kért javaslatokat az ügy megoldása érdekében.
A költségvetés-módosítás fő tételeit Szász Ilona főkönyvelő ismertette. Mint mondotta, a kormány tartalékalapjából az elmaradt kifizetésekre 410 ezer lej érkezett (amit a Barótról elszármazott, állami gondozásban levő árva és elhagyott gyermekek költségeként a megyei tanácsnak utalnak át), a tanárok decemberi fizetésére 167 ezer lej érkezett, a kiadási fejezetnél a napközi anyagi kiadásaira háromezer, lakás- és közszolgáltatás-fejlesztésre 20 ezer, köztisztasági feladatok ellátásra 111 ezer, a felsőrákosi útra 24 ezer, a diákok és nyugdíjasok bérlet- és jegytámogatására a Translocnak 42 ezer, utak és utcák karbantartására 30 ezer lejt szánnak.
Nagy István üdvözölte, hogy a felsőrákosi út javítására jutott pénz, de – mint mondta – szerinte hiba volt hóban és fagyban végezni a munkát, hiszen ily körülmények közt hamarosan tönkre megy a beruházás. A polgármester szerint, amikor dolgoztak, jó idő volt, az elkészült út biztosan tart annyit, amennyire a brassói kivitelező jótállást vállalt. Sajnálja viszont, hogy időközben elromlott az idő, s nem tudták teljes egészében elvégezni a feladatot: az út egy sávjának hatszáz méterén az aszfaltozás a jövő évre marad, a költségeket pedig a városnak saját erőből kell fedeznie, mivel a beruházás nem készült el teljes egészében, a nem­rég kapott félmillió lejből százezret vissza kell utalniuk a központi költségvetésbe.
Nagy István szóvá tette a megyei tanácsnak átutalt összeget is. Szerinte politikai játszma, hogy a megyei intézmény követeli, a polgármesteri hivatal pedig szó nélkül kifizeti a kért összeget. Érvelése szerint a polgármester igenis jól tudja, hogy a megyei tanács nem követelhetné azt a pénzt – hiszen az a törvény, amire hivatkozik, időközben megváltozott, ezért már nem azon településeknek kell az árva és elhagyott gyermekekről gondoskodnia, ahol azok születtek –, ám politikai alárendeltetése miatt a követelést még csak nem is vitatja. Lázár-Kiss Barna András válaszában kifejtette: neki nincs sok mozgástere, hogy törvényt értelmezzen, hiszen a kifizetésre egy végleges és megtámadhatatlan bírósági ítélet kötelezi.
A Transloc könyvelési mérlegének elfogadásakor a polgármester előrebocsátotta: igaz, hogy a költségvetés-módosításkor 42 ezer lejt utaltak a közszállítónak, de az nem a cég, hanem az ingázó diákok bérletének részbeni, illetve a nyugdíjasok teljes utazási mentessége miatt történt. A Transloc a pénzügyi adatok szerint az elmúlt időszakban jobban működött, ami tetten érhető adóssága csökkenésében is.
Nagy István szerint a városnak le kellene mondania az öt fővel működő, folyamatosan veszteséget termelő cégről, a közszolgáltatás elvégzésére pedig árverést kellene szervezni. Mint mondotta, így nemcsak a veszteséget nem kellene pótolniuk, de a buszozók is jól járnának, hiszen a versenyhelyzet minden valószínűség szerint kedvezőbb árakat s modernebb, kényelmesebb gépjárműveket eredményezne. Szerinte az RMDSZ csak önös politikai és gazdasági érdekei miatt nem hajlandó a magánosításba belemenni: egyrészt saját, kipróbált embereinek biztosít munkahelyet, másrészt a cég vagyonának leértékelését, majd felvásárlását akarják elérni. Nagy jelezte, polgármestersége idején is szerette volna a magánosítást, de mivel tudta, az RMDSZ támogatása nélkül nem lenne meg a szükséges kétharmad, elő sem állt a kezdeményezéssel. Az MPP most is kész lenne a szolgáltatás magánosítását megszavazni, ha az RMDSZ meggondolná magát.
Nagy vádjait az RMDSZ-es tanácstagok és a cég vezetője, Benedek Csaba is visszautasította. A Transloc igazgatója szerint a cég a lehetőségekhez mérten jól működik: jövedelmük mindannak ellenére nőtt, hogy 2006 óta a jegyek árát nem módosították, a bérletek támogatását pedig akkor is ki kellene fizetniük, ha magáncég dolgozna Barót területén, hiszen egy tanácsi határozat értelmében az ingázni kényszerülő diákok fél áron, a bérletet igénylő nyugdíjasok pedig teljesen ingyen utazhatnak. Kotecz Attila szerint mi sem bizonyítja jobban Nagy vádjainak hamisságát, minthogy a cég adósságainak csökkentését és a géppark újabb autóbuszokkal való bővítését tartja legfontosabb feladatainak. Pál-Szilágyi Zoltán is a Transloc fejlesztése mellett tette le a garast: nincs meggyőződve, hogy egy magáncég a köz érdekeit is szem előtt tartaná, ezért igenis szükség van a saját tulajdonban levő vállalat éltetésére.
Az RMDSZ-esek elutasították Nagy Istvánnak azt a kérését is, hogy a Transloc vagyonát vegye el a tanács, s csak annak kezelését bízzák rá, s nem támogatták azt a javaslatát sem, hogy ellenőrizzék, a nyugdíjasok tényleg használják-e bérletüket vagy csak ingyenessége okán, mintegy megszokásból igénylik. Pál-Szilágyi Zoltán szerint ők úgy látják jónak, hogy meghagyják a Transloc vagyonát – mint mondotta, Nagy ezt akár politikai döntésükként is értelmezheti –, Lázár-Kiss Barna András szerint pedig nincs joguk ellenőrizni: ha jár a kedvezmény, minden megkötéstől függetlenül igényelhetik azt.