GazdaságpolitikaKözgazdászok: káros a minimálbér emelése

2014. december 10., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Harminchárom gazdasági szakember – egyetemi tanárok, gazdasági elemzők, menedzserek – a kormánynak címzett nyílt levélben kéri a minimálbér tervezett emelésének elhalasztását. Az aláírók úgy vélik, ez a rendelkezés épp az alacsony képzettséggel rendelkező, fiatal munkavállalókat sújtja leginkább.

A minimálbér intézménye valójában tiltó jellegű, hiszen megakadályozza a munkaadókat, hogy alacsony képzettségű, illetve tapasztalatlan fiatalokkal működjenek együtt – vélik a levél aláírói, akik szerint ezen munkavállalói kategória termelékenysége alacsonyabb, mint a mesterségesen megállapított minimálbér. Következésképpen egy, a gazdasági valóságnál magasabb bérszint elbátortalanítja a munkahely-kínálatot, aminek egyenes következménye a munkanélküliség és a feketegazdaság növekedése. Márpedig a fiatalok között a munkanélküliség aránya jelenleg is csaknem négyszerese az átlagnak (6,7 százalékkal szemben 23,9 százalék), egy felmérés szerint pedig minden ötödik alkalmazott feketén dolgozik.
Az aláírók felelevenítik továbbá, hogy 2007 óta a minimálbér folyamatosan növekedett, ráadásul nagyobb mértékben, mint az átlagbér. Ha 2009-ben a minimálbér az átlagbér 30 százaléka volt, jelenleg 40 százalékát teszi ki. 2012-ben még 700 lej volt a minimálbér, annak sorozatos növelése – jelenleg 900 lejnél tartunk –, illetve további emelése – a kormány tervei szerint jövő évben elérné az 1050 lejt – azt jelentené, hogy alig két és fél év alatt több mint 50 százalékkal nőtt, miközben a gazdaság bővülése jóval alacsonyabb, a GDP például mintegy 9 százalékkal lett nagyobb. Nem csoda hát, hogy a munkavállalók mintegy harmada, másfél millió alkalmazott minimálbért kap. A feketemunkából származó adóelkerülés pedig a válság kitörésekor jegy­zetthez képest kétszereződött, elérve a 3,7 milliárd eurót. Érveik alátámasztására a szakemberek idézik N. G. Mankiw harvardi pro­fesszort, az egyik legnagyobb hatású közgazdászt, aki szerint a minimálbér intézménye épp a fiatalok és alacsony képzettséggel rendelkezők körében okoz magas arányú munkanélküliséget.
A harminchárom aláíró nyílt levele végén az intézkedés eltörlését kéri, helyette munkahelyteremtő, beruházásokat ösztönző, munkatermelékenységet növelő gazdaságpolitikát követelnek, hiszen „az életszínvonal nem kormányrendelettel, hanem a munkatermelékenység fokozásával” növelhető.          (fer-)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2014-12-10: Pénz, piac, vállalkozás - Demeter Virág Katalin:

Egyedi ötletből vállalkozást (Üzleti tervek versenye)

Tanácsadással, német–angol nyelviskolával, intelligens öntözőrendszerek építésével és telepítésével foglalkoznának, „az offline és online világot összekötő ötleteket” valósítanának meg, személyre szabott, egyedi kerékpárokat gyártanának, cukrászdát indítanának vagy mezőgazdasági termelőket és hobbikertészeket célzó tanácsadásba fognának azok a fiatalok, akik az előbírálás után részt vehettek az Üzleti tervek versenyén. Az idén ötödik alkalommal megszervezett vetélkedőt jövőre megújítja a szervező Junior Business Club, céljuk ugyanis az, hogy olyan vállalkozót, befektetőt vonjanak be a versenybe, aki egy-egy adott elképzelés megvalósítását fel is karolná.
2014-12-10: Pénz, piac, vállalkozás - :

Hírbörze

Kevesen dolgoznak
A húszmillió román állampolgárból csupán 4,8 millió dolgozik alkalmazottként, vagyis a foglalkoztatási arány mindössze 23 százalékos, miközben Magyarországon, illetve Csehországban ez az arány 40–50 százalékos.