Harminchárom gazdasági szakember – egyetemi tanárok, gazdasági elemzők, menedzserek – a kormánynak címzett nyílt levélben kéri a minimálbér tervezett emelésének elhalasztását. Az aláírók úgy vélik, ez a rendelkezés épp az alacsony képzettséggel rendelkező, fiatal munkavállalókat sújtja leginkább.
A minimálbér intézménye valójában tiltó jellegű, hiszen megakadályozza a munkaadókat, hogy alacsony képzettségű, illetve tapasztalatlan fiatalokkal működjenek együtt – vélik a levél aláírói, akik szerint ezen munkavállalói kategória termelékenysége alacsonyabb, mint a mesterségesen megállapított minimálbér. Következésképpen egy, a gazdasági valóságnál magasabb bérszint elbátortalanítja a munkahely-kínálatot, aminek egyenes következménye a munkanélküliség és a feketegazdaság növekedése. Márpedig a fiatalok között a munkanélküliség aránya jelenleg is csaknem négyszerese az átlagnak (6,7 százalékkal szemben 23,9 százalék), egy felmérés szerint pedig minden ötödik alkalmazott feketén dolgozik.
Az aláírók felelevenítik továbbá, hogy 2007 óta a minimálbér folyamatosan növekedett, ráadásul nagyobb mértékben, mint az átlagbér. Ha 2009-ben a minimálbér az átlagbér 30 százaléka volt, jelenleg 40 százalékát teszi ki. 2012-ben még 700 lej volt a minimálbér, annak sorozatos növelése – jelenleg 900 lejnél tartunk –, illetve további emelése – a kormány tervei szerint jövő évben elérné az 1050 lejt – azt jelentené, hogy alig két és fél év alatt több mint 50 százalékkal nőtt, miközben a gazdaság bővülése jóval alacsonyabb, a GDP például mintegy 9 százalékkal lett nagyobb. Nem csoda hát, hogy a munkavállalók mintegy harmada, másfél millió alkalmazott minimálbért kap. A feketemunkából származó adóelkerülés pedig a válság kitörésekor jegyzetthez képest kétszereződött, elérve a 3,7 milliárd eurót. Érveik alátámasztására a szakemberek idézik N. G. Mankiw harvardi professzort, az egyik legnagyobb hatású közgazdászt, aki szerint a minimálbér intézménye épp a fiatalok és alacsony képzettséggel rendelkezők körében okoz magas arányú munkanélküliséget.
A harminchárom aláíró nyílt levele végén az intézkedés eltörlését kéri, helyette munkahelyteremtő, beruházásokat ösztönző, munkatermelékenységet növelő gazdaságpolitikát követelnek, hiszen „az életszínvonal nem kormányrendelettel, hanem a munkatermelékenység fokozásával” növelhető. (fer-)