Ukrajnának a fizetésképtelenség elkerülése érdekében 2015-ben további 15 milliárd dollár nemzetközi pénzügyi segítségre van szüksége – jelentette ki Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök tegnap a parlamentben az új kormány programját ismertetve.
„Összesen kilencmilliárd dollár hitelt kaptunk a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), a Világbanktól és más nemzetközi pénzügyi intézményektől. 14 milliárd dollár hitelt és tartozást fizettünk vissza. A következő évben az IMF hitelprogramján felül 15 milliárd dollárra van még szükségünk” – fejtette ki. A miniszterelnök a keddi kormányülésen rendkívül fontosnak nevezte az IMF-fel való együttműködést, ugyanakkor rámutatott arra, hogy a Valutaalap hitele nem elegendő az ország pénzügyi, gazdasági stabilitásának megteremtésére. Megismételte, hogy Kijev nemzetközi donorkonferenciát szeretne összehívni további pénzügyi támogatások kieszközölése érdekében. Jacenyuk hangsúlyozta, hogy az ukrán jegybankkal együttműködésben mihamarabb lépéseket kell tenni az ukrajnai bankszektor stabilizálására, mivel a hrivnya erőteljes elértéktelenedése következtében az infláció mértéke már megközelítette a húsz százalékot. Megerősítette a korábban nyilvánosságra került adatokat is, amelyek szerint idén az ukrán GDP hét százalékot esik vissza. Az állami költségvetés közvetlen hiánya Jacenyuk tájékoztatása szerint a nemzeti össztermék négy százalékát teszi ki. Az ország nemzetközi tartalékai a hivatalos adatok szerint december 1-jén 9,97 milliárd dollárt tettek ki, ami 20,8 százalékkal, vagyis 2,62 milliárd dollárral kevesebb a novemberinél. 2004 decembere óta nem volt ennyire kevés devizatartaléka Ukrajnának. A miniszterelnök leszögezte, hogy a tartalékok növeléséhez mindenképpen külföldi hitelt kell felvennie az országnak.
Ismételten kiemelte, hogy szükség van a jelenleg államilag dotált lakossági energia árának emelésére. A kormányzati program szerint fokozatosan emelik a lakossági energiafogyasztás árát, amely 2017-ben éri majd el a piaci szintet. Az energiaszolgáltatásra kiterjedő rezsiemelés úgy valósul meg, hogy az elkövetkező két évben fokozatosan megszüntetik azt az eddigi rendszert, amely alapján az ipari fogyasztók terhére csökkentették a lakossági fogyasztás árát. A kormány terveiben szerepel a differenciált rezsiköltség, azaz a táradalom szegényebb rétegei kedvezményekre számíthatnak. Ennek mértéke és rendszere azonban egyelőre nem ismert. A lakossági gázárat jövő év május 1-jétől 40 százalékkal, majd 2016 és 2017 májusától újabb 20–20 százalékkal emelik majd. Idén május elsején már 51,1 százalékkal emelték meg a gáz alapárát.
