A magyar Országgyűlés elnöke szerint úgy javíthatók az amerikai–magyar kapcsolatok, ha az Egyesült Államok abbahagyja a Magyarországgal szemben gyakorolt, szövetségesek között merőben szokatlan és barátságtalan magatartást, valamint politikát. Kövér László (fotó) évértékelő nyilatkozatában utalt arra: tiltakozásul küldött levelet az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa elnökének.
„Az amerikaiak nem csak Magyarországgal szemben alkalmazzák ezt a politikát. Geopolitikai játszmáikban bennünket, a cseheket, a románokat, a szlovákokat eszközként használnak és kihasználnak annak érdekében, hogy a maguk szempontjai szerint rendet csináljanak a frontvonal mögötti közvetlen hátországban” – vélekedett. Szerinte a helyzet rosszabb, mint amilyennek látszik, mert az amerikai külügyi döntéshozatal apparátusának középszintjén nagyon régóta vannak Magyarországnak, illetve a Fidesz–KDNP szövetségnek ellenfelei és ellenségei. Az amerikai döntéshozók pedig – mivel egy Magyarország méretű ország a legritkább esetben üti meg ingerküszöbüket – az apparátusban bízva, az ő véleményüket sajátjukká téve kommunikálnak. Ez az apparátusi középszint az elmúlt 25 évben mindig negatív környezetet igyekezett teremteni, amikor polgári erők voltak kormányon Magyarországon – fejtette ki. „Talán a hangvétel most szokatlanabb, irracionálisabb, mint korábban volt. El tudjuk viselni a szeretetlenséget, de szövetségesként legalább a korrekt álláspontra igényt tartunk Amerikától” – fűzte hozzá a politikus. Azt is leszögezte: „Nem a mi kezünkben van a kulcs a kétoldalú viszony normalizálásához”.
Kövér László a kormánypártok népszerűségvesztéséről is szólt, amit figyelmeztető jelnek nevezett, és amivel foglalkozni kell, de pánikra semmi ok, mivel a parlamentáris demokrácia törvényszerűsége a közvélemény ciklikus változása. A közvélemény-kutatások adatai két választás között vajmi keveset használhatók, azokból nem lehet következtetéseket levonni a következő választásra nézve. Ezeket a számokat csak a voksolás előtti évben szabad komolyabban értékelni. Az okokat firtató kérdésre azzal felelt, hogy elmúlt a kampány, amelyben a Fidesz–KDNP pártszövetség folyamatosan fenn tudta tartani a kommunikációs kezdeményező pozícióját. „Most, hogy túl vagyunk a választásokon, és mindenkinek a kormányzati munkára kell összpontosítania – amely során követtünk el elkerülhető hibákat és hoztunk népszerűtlen, de szükségszerű döntéseket is –, sokkal nagyobb teret kapnak az ellenzéki és országon kívüli politikai erők, amelyek kitűzték a célt a 2018-as választásokra: a Fidesz ne tudja vagy legalábbis egyedül ne tudja folytatni a kormányzást” – jelentette ki Kövér László. A házelnök – habár elmondása szerint a maga részéről inkább befelé, s az érintetteknek személyesen szereti elmondani a véleményét – úgy vélekedett: nem volt haszontalan Pokorni Zoltán fideszes alelnök önkorlátozásra intő, az „urizálást” elutasító megszólalása, mert érzékeltette a párttal szimpatizáló, de a népszerűségvesztés miatt riadalmat érzőkkel, hogy „nem vesztettük el teljesen az eszünket és a talajt a lábunk alól”. Érdemes lenne ugyanakkor arról is higgadtan, nyugodtan beszélni, hogy 25 évvel a félresikerült rendszerváltozás után miért ítéli meg úgy a közvélemény, hogy tehetőssé lenni eleve csak tisztességtelenül lehet. „Vetem fel ezt úgy, hogy politikus létemre nem tartozom azon kisebbségbe, amely vagyonokat halmozott fel” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha a Fidesz a veszprémi időközi választások nyomán elveszíti kétharmados többségét, Kövér László kijelentette: „semmi nem lesz, legfeljebb nagy csinnadratta, tűzijáték, petárdadurrogtatás, és az amerikai ügyvivő a demokrácia győzelméről fog beszélni. Aztán a karaván megy tovább, merthogy a kétharmadnak ebben a parlamenti ciklusban semmilyen jelentősége nincsen”. Mindez nem jelenti azt, hogy ne vennék nagyon is komolyan a veszprémi időközi választást, amelyet jó esélyük van megnyerni. A kétharmados többség kényelmet biztosít a kormányzó erőknek, hogy ha baj van, akkor tudjanak önállóan, mindenféle elvtelen kompromisszum megkötése nélkül, meggyőződésük szerint cselekedni.
Kövér László levele
Az Egyesült Államok szenátusi elnökéhez címzett levelében fejezte ki tiltakozását Kövér László házelnök John McCain szenátornak a magyar miniszterelnökkel kapcsolatos „durva, szinte hidegháborús idők hangvételét idéző kijelentésével kapcsolatban”, és arra kérte Joe Bident – aki az Egyesült Államok alelnökeként tölti be a szenátusi elnöki posztot –, segítsen, hogy a törvényhozók és a kormányzati tisztségviselők Magyarországról szóló megnyilatkozásai visszatérjenek a nyugodt mederbe. Kövér László közölte: a kijelentés elfogadhatatlan bármely szuverén demokratikus országgal szemben, azzal a szenátor átlépett egy határt, amely a házelnök szerint önmagában is aggasztó a tekintetben, hogyan is értelmezi egy nagy tekintélyű és befolyásos amerikai törvényhozó az Egyesült Államok szerepét a transzatlanti szövetségen belül, és mennyire tiszteli az Egyesült Államok egyik szövetségesét. „Úgy látom: John McCain szenátor magatartása brutális megnyilvánulása annak a folyamatnak, amelyet egyes politikusok kormányzati tisztségviselők és a kormányzattal nyilvánvaló kapcsolatban álló személyiségek nyilatkozatai, gesztusai, illetve magatartása – különösen az utóbbi időkben – felrajzol” – áll a levélben. Ha a folyamat tovább halad, az a házelnök meglátása szerint alááshatja nemcsak a két szövetséges ország kormányzata közötti szükséges bizalmat, de a magyar polgárok hagyományos tiszteletét és szimpátiáját is az Egyesült Államok és annak népe iránt.