Klaus Johannis már vasárnap, a beiktatása utáni órákban a Facebook közösségi oldalon jelentette be: meghívta Victor Ponta kormányfőt hétfőre, hogy a kormányzás prioritásairól, a politikai és gazdasági helyzetről és az intézményes együttműködés perspektíváiról beszélgessenek. Ponta szintén a Face­bookon közölte, hogy elfogadja a meghívást, amely tíz év után bebizonyíthatja, milyen fontos, hogy az államelnök és a kormányfő a közjó érdekében együttműködjék. A négyszemközti találkozó után sem az államelnök, sem a kormányfő nem nyilatkozott.
Kezdődik az ellenzéki politizálás
Az RMDSZ a nélküle megalakult negyedik Ponta-kormány és a 2015-ös költségvetés megszavazásával lezárta az átmeneti időszakot, ezt követően ellenzéki pártként kíván politizálni – nyilatkozta tegnap Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki szerint egyelőre a Klaus Johannist Románia elnöki tisztségébe segítő NLP sem határozta el, milyen irányba kíván haladni. A párt egyes politikusai a kormány megbuktatásának a tervét, mások előrehozott választásokat emlegettek. Kelemen úgy véli: az RMDSZ akkor lehet érdekelt a kormánybuktatásban, ha azt látja, hogy az ellenzék „képes valamit a helyére tenni”. A szövetség továbbra is a parlamenti politizálás eszközeivel kíván élni, nincs különbség a szövetség kormányzati és ellenzéki hangvétele között – tette hozzá. A szövetségi elnök tévesnek tartja Victor Ponta kormányfő korábbi megállapítását, mely szerint azért kell kormányon tartani az RMDSZ-t, mert így előzhető meg a magyar közösség radikalizálódása: a Székelyföld területi autonómiáját kezdeményező, kormányzati pozícióból benyújtott törvénytervezet a legjobb bizonyíték arra, hogy a kormányzást nem lehet a magyarság féken tartási eszközének tekinteni. Kelemen Hunor bejelentette: a székelyföldi autonómiatervezet közvitája folytatódik. Fontos, építő jellegű kiegészítő javaslatok érkeztek a tervezethez, ezeket januárban kívánják összegezni, hogy beépíthessék a dokumentumba. Az RMDSZ elnöke hihetetlenül veszélyesnek ítéli, hogy a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság a múlt héten terrorizmus gyanúja miatt indított vizsgálatot az RMDSZ ellen az SZKT legutóbbi ülésén elhangzott politikai állásfoglalások miatt: ha nem áll le az eljárás, az rányomhatja a terrorizmus gyanúját a szövetségre. „Amikor egy ügyészség ilyesmit mond, sok helyen kigyúlnak a piros lámpák, aztán mehetünk oltogatni ezeket. (…) A mai világban, akinek a terrorizmus gyanúját ráütik a homlokára, az hosszú időre szalonképtelenné válik mindenhol. Határozott állításom, hogy az SZKT-n elhangzott politikai nyilatkozatoknak nincs közük a terrorizmushoz” – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette: az ügyészség nem kért tájékoztatást az RMDSZ-től az SZKT ülésén elhangzottakkal kapcsolatban, és azt sem tette világossá, hogy kinek a nyilatkozatát vizsgálja. A szövetségi elnök szerint ez a támadás abban különbözik a korábbiaktól, hogy ez ellen politikai eszközökkel nem lehet védekezni. „Az a konklúzióm kezd kikerekedni, hogy a kisebbségi érdekképviselet ellenzői új utakat keresnek a szövetségünk ellen, és a terrorizmusgyanú felröppentése ilyen új útnak tűnik” –  mondta Kelemen Hunor.
Magyar műemlékre magyar felirat
A kulturális minisztérium rendelete értelmében 2015 végéig a kisebbségek nyelvén is feliratozni kell azokat a műemlékeket, amelyek az érintett kisebbség kulturális örökségéhez tartoznak. A rendeletről Kelemen Hunor és Hegedüs Csilla, az RMDSZ korábbi kulturális miniszterei számoltak be tegnap Kolozsváron. Hegedüs Csilla elmondta: a Kelemen Hunor minisztersége idején előkészített rendelet, mely a cseréjük folytán végül az ő aláírásával jelent meg, négy kritériumot jelöl meg, valamelyik teljesülése esetén kötelező a kisebbség nyelvén történő feliratozás. Magyar feliratnak is kell kerülnie azokra az épületekre, amelyek építtetője vagy tervezője magyar volt, amelyek a magyar kulturális örökség részét képezik, amelyek olyan településen állnak, ahol jelentős magyar közösség él, és ez igényli a feliratozást, vagy ha a megyei, esetleg helyi önkormányzat kéri ezt.