A karácsony sokak számára az év csúcspontja. A nagy elvárások, a hagyomány, a romantikus filmek, sőt, még a reklámok is éppenséggel a csalódást és a konfliktusokat erősítik. A tökéletes hangulatú családi összejövetel gyakran csak álomkép marad. Az illúzió rögtön a fehér karácsony eszméjénél kezdődik – magyarázza Fritz Propach pszichológus a Focus.de cikkében.
A karácsonyi időszakra ­rásüti bélyegét a stressz
Már hetekkel az ünnep előtt elkezdődnek a karácsonyi előkészületek: üdvözlőlapok írása, süteménysütés, ajándékok vásárlása és csomagolása. Egyik karácsonyi buli a másik után, és még a gyerek óvodai betlehemes játékát is meg kell szervezni. 24-ére az idegek pattanásig feszülnek és már a legkisebb dolgoktól is kiborulhatunk. Egy olyan megjegyzéstől, mint „nem kaptatok szebb fát?”, vagy a gyerek csalódott arcától, amikor nem találja az ajándékok között a várt vadonatúj számítógépes játékot, robbanhat a bomba. A szentesti vita tehát nem is annyira meglepő, sokkal inkább az adventi időszak alatt felhalmozódott stressz egyenes következménye.
A zűrzavart legtöbbször mi magunk okozzuk. Fritz Propach azt tanácsolja, hogy szigorúan csökkentsük le a tevékenységeink körét. Hiszen végül is nem kötelező minden karácsonyi ünnepségre és bulira elmenni, legalább tízféle süteményt sütni vagy minden barátnak és rokonnak képeslapot küldeni. Ha az ünnepnapok valamelyikén felhívjuk őket vagy az új évben küldjük el az üdvözlőlapot, annak éppúgy örülni fognak, és így egy kis lélegzethez juthatunk a karácsonyt megelőző időszakban.
A kényelmesnél szorosabb közelség
A karácsony hagyományos családi ünnep. A családtagok az év során sokszor alig találkoznak, és csak az ünnep idejére gyűlnek össze. Nem ritka, hogy ennek az időszaknak az emberek között keletkező feszültségeit alábecsülik: hiszen az így „kikényszerített” szokatlan közelség túl szoros is lehet – térben és ezáltal érzelmileg is. Az egyes családtagok különböző szokásai és viselkedése egymásnak feszül, ebből következően pedig a konfliktusok szinte várhatóak.
Ezeken a napokon a családok sokkal több időt töltenek együtt, mint az év többi időszakában – magyarázza Fritz Propach –, ez pedig nemcsak annak a lehetőségét rejti magában, hogy a konfliktusok fellángoljanak, de arra is jut idő, hogy kibeszéljük magunkból a sértettséget.
Hogy min vitatkozunk össze? Rengeteg oka lehet: nem tetszik az ajándék, giccses a karácsonyi díszítés, szárazra sült a hús, zsémbel az anyós. Gyakran ősrégi konfliktusok mérgezik meg az év legszebb időszakát és bolygatják meg karácsony harmóniáját. Szakítsunk a hagyományokkal – tanácsolja a szakértő. Hívjunk meg barátokat a karácsonyi vacsorára, így teljesen más lesz a helyzet dinamikája, és a család vitás témái fel sem merülnek.
Nagy teher a drága ajándék
Ajándékok, karácsonyfa, karácsonyi vásárok és ünnepi ételek – sok családra komoly anyagi terhet ró, hogy mindenkinek megtalálják a megfelelőt. Hiszen nem elég, ha szép, kreatív, de semmiképp sem lehet olcsóbb, mint a tavalyi, ugye? Az előkészületek és az ajándékvadászat hajrájában elvész a karácsony lényege, eredeti jelentése, sokan az ünnepnapokon már csak egy kis nyugalomra, pihenésre vágynának.
Nem egyszerű azonban megtartóztatni magunkat és legyűrni a kényszert, hogy mindenkinek vegyünk valamilyen ajándékot. Ilyenkor néha az segít a legtöbbet, ha belegondolunk, mi magunk mit várunk el az ünneptől, mit tartunk igazán fontos­nak – fejti a pszichológus.
Hiszen általában a gyerekek jobban örülnek annak, ha a szüleiknek van ideje végre velük játszani, és nem kell a számítógép előtt üldögélniük egyedül. És az idősebb nemzedék is jobban élvezi a közös programokat, mint egy tizedik sálat, nyakkendőt vagy ötödik pár kesztyűt, zoknit.
Néhány tipp: így lesz áldott és békés a karácsony
A jelszó, „a kevesebb több” érvényes a karácsonyra is. Ne törekedjünk a tökéletességre, kerüljük a stresszt, és ne ragaszkodjunk semmihez görcsösen, így több időnk marad az örömre és belső elmélyülésre, szemlélődésre.
Adjunk a munkából másoknak is. Bár a család és a vendégek elé különleges ünnepi lakomát illik tálalni, de ez nem jelenti azt, hogy naponta sok-sok órát a konyhába zárva kellene töltenünk. Megoldás lehet az is, ha együtt sütünk-főzünk, vagy ha megkérünk mindenkit, hogy valamivel járuljon hozzá a karácsonyi büféasztal kulináris élvezeteihez. A gyerekeket is bevonhatjuk az előkészületekbe, így megtanulhatják, hogy vállaljanak részt a munkából, felelősségből. Ha rájuk bízzuk a fa díszítését vagy az ünnepi asztal megterítését, azzal akár új családi karácsonyi hagyományt teremthetünk, és így a kicsik számára is rövidebbnek tűnik az idő, míg a Jézuska érkezését várják.
Mondjunk le a tökéletességről. A halomnyi frissen mosott ruhát nem kell feltétlenül karácsony előtt kivasalni, és elég az is, ha csak januárban mossuk le az ablakokat. Amennyiben sikerül lemondani a tökéletességre törekvésről, egyúttal egy rakás feszültséget is el tudunk kerülni. Annyi ing és ruha pont elég lesz, amit az ünnepnapokon felveszünk, és a karácsony épp olyan boldog és békés lehet, ha a két garnitúra ágyneműt nem vasaljuk ki.
Tervezzünk előre. Izzasztó menet lehet mindenkinek megtalálni a hozzá illő ajándékot, főleg, ha arra a kérdésre, hogy „és mégis mit szeretnél karácsonyra?”, nem kapunk választ. Ha egész évben figyeljük az elejtett megjegyzéseket, mit is szeretnének a többiek, és összegyűjtjük az ötleteket, később sokkal könnyebb mindenkinek megtalálni a megfelelő ajándékot. Egyiket-másikat akár már jóval karácsony előtt beszerezhetjük, jelentősen kevesebb feszültséget okozva magunknak. Ugyanez igaz a karácsonyi ételek hozzávalóira és a karácsonyfára: intézzük el jó előre, hiszen így nem kell azzal megelégednünk, hogy a maradékból válasszunk még épp elfogadhatót, hanem a miénk lehet a legjobb, és főleg az, amelyik tetszik is. (Mno.hu)