Csányi Rajmund
Bukarestben született 1936. április 22-én textiles családban, édesapja, Lajos szövő, művezető, édesanyja, Toncs Rozina szövőnő. Iskoláit már Budapesten végezte. 1954-ben a budapesti Testnevelési Gimnáziumban érettségizett, 1958-ban pedig a Testnevelési Főiskolán szerzett testnevelő tanári oklevelet. A főiskola elvégzése után a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia testnevelő tanári tisztje és a Testnevelési Főiskola óraadó tanára, majd egyetemi docense lett. Közben megnősült, felesége, Orbán Erika testnevelő tanár, leánya, Csányi Erika tornász.
Rajmund tornászként az alábbi egyesületekben sportolt: Budapesti III. Kerületi TVE, Ganz Villany, Fáklya SE, Haladás, Test­nevelési Főiskola SE, Budapesti Honvéd. Sokszoros magyar bajnok és bajnoki érmes. A világversenyeken elért eredményei:
olimpiai játékok:
1960, Róma: összetett csapatverseny – 12. (545,45 ponttal, a csapat tagjai: Bejek Géza, Békési Sándor, Keszthelyi Rudolf, Mester János, Varga Lajos, Csányi Raj­mund), nyújtó – 20. (18,80 p.), gyűrű – 30. (18,70 p.), ugrás – 34. (18,25 p.), egyéni összetett – 35. (110,10 p.), műszabadgyakorlat – 52. (18,20 p.), korlát – 56. (18,15 p.), lólengés – 59.(18,00 p.)
1964, Tokió: összetett csapatverseny – 9. (555,70 p., a csapat tagjai: Aranyos István, Csányi Rajmund, Cser Győző, Lelkes András, Sós Péter, Varga Lajos), nyújtó – 7. (19,25 p.), egyéni összetett – 17. (113,00 p.), korlát – 19. (19,10 p.), lólengés – 30. (18,55 p.), gyűrű – 30. (18,60 p.), műszabadgyakorlat – 43. (18,50 p.)
világbajnokságok:
1958, Moszkva: csapatversenyen a 14. helyen végzett a magyar csapat, Rajmund pedig az egyéni összetettben 107,90 ponttal a 35. helyen zárt; a szerenkénti döntőkben a legjobb eredményt a korláton érte el, a 14. helyen végzett
1962, Prága: csapatversenyben a 12. helyet szerezte meg a magyar együttes, egyéni összetettben pedig Csányi a 25. helyen végzett; legjobb szerenkénti eredményei: 8. hely nyújtón és 12. hely gyűrűn
Európa-bajnokságok:
1957, Párizs: ugrásban ezüstérem (18,85 pont), egyéni összetettben 37. (46,25 pont)
1961, Luxemburg: nyújtón ezüstérmes (1945 pont), egyéni összetettben 54,60 ponttal a 18. helyet szerezte meg
1963, Belgrád: gyűrűn 6. (18,99 pont), egyéni összetettben pedig 55,65 ponttal a 13. helyen zárt.
Csányi Rajmund sok éven át a Budapesti Honvéd SE vezetőedzőjeként tevékenykedett mint az egyesület örökös bajnoka.
Sőni Rebeka
A nagy nyilvánosságban Rebecca Soni, aki a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem filológia kara tanárának, Sőni Pálnak az unokája. Rebeka szülei – édesapja Sőni Péter, édesanyja Kinga – a nyolcvanas években vándoroltak ki az Ergyesült Államokba, New Jerseyben telepedtek le, majd átköltöztek Arizonába. Két leányuk született, Rita és Rebeka, mindkettő jó úszó. A jobbik viszont Rebeka – 1987. március 18-án született Freeholdban –, aki huszonegy évesen úszott fel mellúszóként a sportvilág csillagos egére. Egy sor bajnoki érem birtokában pályafutása alatt három olimpiai arany- és három ezüstérmet szerzett, hét világbajnoki címet és két ezüst-, valamint egy bronzérmet nyert, hét világcsúcsot állított fel.
Nézzük részletesen eredményeit:
olimpiai játékokon:
aranyérmek: 200 m mell – 2008, Peking és 2012, London, 4x100 m vegyes – 2012, London
ezüstérmek: 100 m mell – 2008, Peking és 2012, London, 4x100 m vegyes – 2008, Peking
világbajnokságokon:
aranyérmek: 50 m-es medencében: 100 m mell – 2009, Róma, 2011, Sanghaj: 200 m mell – 2011, Sanghaj, 4x100 m vegyes – 2001, Sanghaj; rövid pályán: 2010, Dubaj: 50 m mell, 100 m mell, 200 m mell
ezüstérmek: nagy medencében: 50 m mell – 2009, Róma; rövid pályán: 4x100 m vegyes – 2010, Dubaj
bronzérem: nagy medencében: 500 m mell – 2011, Sanghaj
világcsúcsai: 100 m mell: 1:04.84 p (Róma, 2009. 07. 27.), 200 m mell: 2:20.22 p (Peking. 2008. 08. 15.) és 2:20.00 p (London, 2012. 08. 01.), valamint 2:19.59 p (London, 2012. 08. 02.), 4x100 m vegyes: 3:52.05 p (London, 2012. 08. 04.); rövid pályán: 100 m mell: 1:02.70 p (Machester, 2009. 12. 19.), 200 m mell: 2:14.57 p (Manchester, 2009. 12. 18.), 4x100 m vegyes: 3:45.56 p (Atlanta, 2011. 12. 16.).
A nyolc világcsúcs megerősíti Sőni Rebeka csodálatos tudását, felkészültségét és rátermettségét. Az utóbbi időben nem hallat magáról, minden bizonnyal Rióra készül.
Binder Ottó
Medgyesen született 1889. május 14-én. Bécsújhelyen végezte el a katonai akadémiát, s az első világháborúban a harcmezőn küzdött. Hadifogságba esett, és csak harminc hónap után szabadult. A „civil életben” a lovassportnak hódolt. A háromnapos – ma lovastusa vagy military – versenyeken tette próbára tudását, felkészültségét. Első bajnoki címét 1929-ben szerezte díjlovaglásban, egy évvel később a másodikat díjugratásban. 1931-ben az úrlovasok díjlovagló-vetélkedőjén elnyerte a Champion címet. A két világháború között a honvédelmi minisztériumban szolgált. Részt vett a második világháboróban is, újra fogságba esett, ezúttal negyven hónap után szabadult.
Na, de ugorjunk vissza az időben, és mondjuk el, hogy 1928-ban őrnagyi rangfokozattal részt vett az amszterdami olimpián. A háromnapos verseny egyéni számában Jukker nevű lova lesántulása miatt a verseny feladására kényszerült. Csapatban viszont Adda Alfréd és Cseh Kálmán társaságában – 1845,18 pontot összesítve – a 11. helyen fejezte be olimpiai szereplését.
Aránylag fiatalon, 62 éves korában hunyt el 1951. november 7-én Kunszent­már­tonban.
Kelemen Lajos
1929. június 8-án született Bukarestben. Akkoriban, sőt, később is igen sok magyar élt a román fővárosban. A hatvanas években az Élet és Tudomány című magyar lap „a második legnagyobb magyar városként” emlegette Bukarestet... Na persze, a Kelemen család sem öregedett meg a Dâmboviţa partján, így aztán Lajos az anyaország fővárosában végezhette tanulmányait, kezdhette el sportpályafutását. Húsz évet töltött „lőállásban” mint az Újpesti Dózse sportlövője. E húsz év alatt három fegyvernemben – kisöbű sportpisztoly, nagyöbű sportpisztoly és légpisztoly – lett többszörös (19-szeres) magyar bajnok és bajnoki érmes, 1958 és 1973 között a magyar válogatott oszlopos tagja volt.
Szereplései a világversenyeken:
olimpiai játékok: 1964, Tokió: sportpisztoly, 50 m, egyéni: 13. (545 pont)
világbajnokságok: 1958, Moszkva: sportpisztoly, csapat: 4. (2679 p.), egyéni: 34. (533 pont), nagyöbű sportpisztoly, csapat: 9. (2258 p.), egyéni: 43. (555 pont); 1962, Kairó: sportpisztoly, egyéni: 14. (541 pont), nagyöbű sportpisztoly, csapat: 9. (2274 pont); 1966, Wiesbaden: sportpisztoly, csapat: 14. (2128 pont), egyéni: 26. (545 pont)
Európa-bajnokságok: 1957, Belgrád: sportpisztoly, csapat: 10. (2105 pont), egyéni: 35. (531 pont); 1963, Stockholm: sportpisztoly, csapat: ezüstérem (2185 pont), egyéni: 25. (544 pont); 1965, Bukarest: sportpisztoly, csapat: 6. (2170 pont), egyéni: 18. (546 pont), nagyöbű sportpisztoly, csapat: 12. (2257 pont), egyéni: 24. (576 pont); 1971, Mezibori: légpisztoly, csapat: 8. (1484 pont), egyéni: 31. (369 pont); 1972, Belgrád: légpisztoly, egyéni: 22. (376 pont).
1972-ben edzői oklevelet szerzett a Test­nevelési Főiskolán, így aztán visszavonulása után nem kellett elszakadnia a sportélettől.
Schupkégel Károly
A Cenk alatti városban, Brassóban született 1969. július 4-én. Itt, szülővárosában sajátította el a tornasport művészetét, melyet aztán 1990-től – Magyarországra történt áttelepülése után – a Ferencvárosi Torna Club színeiben csiszolt tovább Simó Márton és Láng Géza edzők irányításával.
1991-ben a magyar bajnokság egyéni összetett versenyén ezüstérmet szerzett, akárcsak talajon, de dobogóra állt – most már a bronzéremért – a lólengés, az ugrás és a korlát döntője végén.
1992-ben magyar színekben vett részt a barcelonai olimpiai játékokon, ahol a csapatversenyen Csollány Szilveszter, Elő Róbert, Fajkusz Csaba, Pánczél Miklós és Supola Zoltán társaságában a 9. helyen végzett. Egyéni összetettben sajnos, nem jutott a döntőbe.
1993-ban a birminghami világbajnokságon a legmagyarabb számban, a lólengésben bronzérmes lett. A buffalói Universiadén talajon a 4., gyűrűn és egyéni összetettben az 5. helyet szerezte meg. Otthon, az országos bajnokság szerenkénti döntőjén három aranyérmet szerzett – korláton, talajon és lólengésben bizonyult a legjobbnak.
Visszavonulása után is Magyarorszá­gon él.