A korai afrikai ralik kalandját és hangulatát idézi a futam, amely minimális asszisztenciás esemény, ez pedig azt jelenti, hogy baj esetén mindenki csak saját magára vagy csapatára számíthat. Ezen a megmérettetésen vesz részt a sepsiszentgyörgyi Hajnal Attila is, aki harmadmagával vág bele az életre szóló kalandba. A székely kalandorok a versenyzés mellett jótékonykodni is szeretnének, hiszen Attila elmondása szerint kórházi felszereléseket, kellékeket, fogászati széket próbálnak eljuttatni Afrikába. A karácsonyi ünnepek előtt találkoztunk Hajnal Attilával, akit az előttük álló kalandról kérdeztünk.
– A Budapest–Bamako ralit fapados Dakarként szokták emlegetni. Idén három társaddal együtt ott leszel a 2015-ös esemény rajtjánál. Honnan származik az indulás ötlete?
– Öt-hat éves korom óta sportolok valamit, korábban is és most is aktív életet élek, a jelszóm pedig az, hogy élni jöttem erre a földre, nem lakónak. Több extrém sportot kipróbáltam, tíz évig sportszerűen paintballoztam, nemrégiben az ejtőernyőzéssel is kísérleteztem, és nagyon szeretem, ha valami pörög. Imádom a kalandot, és ezért neveztem, neveztünk a Budapest–Bamakóra. Ez technikai verseny, így sok minden múlik majd az autón és azon, aki vezeti azt. A csapatot úgy alakítottuk ki, hogy mindegyik tagjának legyen egy erősebb oldala: van, aki jól ért az autókhoz, van, aki a nyelvek területén, van, aki a vezetésben és van, aki az elsősegélynyújtásban jó. Hogy mit hoz nekünk majd ez a kaland, még nem tudom, de a helyszínen minden kiderül.
– A kaland mellett még milyen céllal vágtok bele ebbe az embert és technikát komolyan próbára tevő versenybe?
– A versenynek van egy karitatív, humanitárius része is, és mi ebből sem szeretnénk kimaradni. Mindenki annak függvényében, hogy milyen nadrágot hord, megpróbál segíteni az Afrikában élőknek. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a csapatok ajándékokat, adományokat gyűjtenek helyieknek, melyeket ők maguk vagy a külön e célból indított kamionok visznek ki. Lesz olyan, aki a verseny végén az autóját vagy éppen a jármű eladásából származó pénzt hagyja ott adományként. Ahogy korábban is mondtam, mindenki a lehetőségei szerint adakozik. Mi kórházi felszereléseket, kellékeket, fogászati széket próbálunk kijuttatni Afrikába, de kisebb ajándékokkal is készülünk azoknak, akik az út során segítenek rajtunk.  Autónkban csak a saját túlélésünkhöz szükséges dolgokat, a pótalkatrészeket és a szerszámokat tudjuk vinni. Ezt azért fontos kihangsúlyoznom, mert hazafelé is – legalábbis hárman a csapatból – az autóval jövünk.
– Ki az együttes másik három tagja, és mi a csapatotok neve?
– Kezdeném a csapatnévvel, amely a 4Sekler4Afrika. Akkor most jöjjön a csapat többi tagja: a csíkmadarasi Antal István cégvezető is, mint jómagam, adrenalinvadász, hiszen régóta siklóernyőzik, síel, és próbálgatja magát különféle extrém sportokban; továbbá ott a szépvízi Silló Szilárd, aki ez idáig 60–62 országban fordult meg, és végül meg kell említenem a Magyar­országon született, ám Szentgyörgyön élő Kosztolá­nyi Krisztiánt, aki gyógytornász.
– Hogyan verbuválódott össze ez a négyes?
– Itt fontos azt elmondanom, hogy nem hiszek a véletlenekben, de érdekes módon a csapat a véletlennek köszönhetően verbuválódott össze. Miután az indulás ötlete megfogant bennem, voltak többen, akik érdeklődtek a dolog iránt, de semmi konkrét nem volt. Én startból azt mondtam, hogy egyedül nem tudok elmenni, mert az butaság és fejetlenség lenne. Így előbb Krisztián csatlakozott mellém, majd újra többen érdeklődtek csapatunk és a Budapest–Bamako rali iránt, ám ismét nem történt komolyabb lépés részükről. Aztán egy beszélgetés során ismerkedtünk meg Istvánnal, majd jött Szilárd is. Istvánnal korábban nem találkoztam, de amióta megismerkedtünk, közösen hajtjuk a dolgokat, és együtt keressük a támogatókat, de mindenki tesz azért, hogy ott lehessünk a rali rajtjánál. Közülünk senki nem rendelkezik ralis vagy expedíciós múlttal, így sok kaland vár majd ránk.
– Több ezer kilométer vár rátok. Ezeket milyen autóval akarjátok megtenni?
– Egy Nissan Patrollal indulunk a Budapest–Bamakón, amely jelenleg teljes átalakításon esik át. Autónkat Kék Da­rázsnak neveztük el, és sok mindent kicseréltünk rajta, ami miatt sokkal jobb lett. A Nissan összsúlya messze három tonna fölött lesz, hiszen itt-ott páncéllal is megerősítettük, de ott lesznek a csomagjaink is.
– Hogy kell elképzelni ezt a versenyt?
– Budapesten van a rajt, és több mint 8000 kilométer megtétele után kellene megérkezünk Mali fővárosába, Bamakóba. Itt azért megjegyezném, hogy ez számunkra nem verseny, hiszen a 4Sekler4Afrika nem a győzelemért megy, hanem a kalandért és azért, hogy segítsen másokon. A mezőnynek összesen tizennégy etapot kell teljesítenie, négy napot és valamivel több, mint 3000 kilométert töltünk Európában, a többit pedig Afrikában. Továbbá két kategóriában hirdették meg a ralit: az egyik lenne a verseny kategória, a másik pedig a túra. Mi utóbbiba neveztünk, és számításaink szerint oda és vissza mintegy 20 ezer kilométert kell megtennünk. Azért mondtam sokkal többet, mivel ebbe az összegzésbe beleszámoltam az esetleges eltévedéseinket is.
– Mielőtt vállalkoztál volna erre a kalandra, mit tudtál a Budapest–Bamako raliról?
– Nem sokat, de amit tudtam, az általános ismeret volt, amit mindenki tud: van egy hivatalos start, és majd a mezőny megérkezik valamikor a bamakóbeli célba. A kategóriákról és az útvonalról nem tudtam majdnem semmit!
– Különösebb készülődést igényel ez a rali?
– Szerintem nem, de az évek alatt összegyűjtött bármilyen jellegű tapasztalat most jól jön. A védőoltásokat megkaptuk, és inkább az autó felkészítésére fektettük a hangsúlyt.
– A szervezők milyen tanáccsal látják el a rali résztvevőit?
– A szervezők minden indulónak adnak külön-külön egy 50–60 pontot tartalmazó listát, amelyben leírják, mi történhet meg a verseny alatt. Itt helyenként vicces, mondhatni, röhejes dolgokat soroltak fel, de még így sem szerencsés megfeledkezni róluk. A Budapest–Bamako egy kaland, a jó és a rossz oldalával együtt.
– Más szentgyörgyi indulóról van-e tudomásod?
– Igen. Egy mikrobusszal további három szentgyörgyi is indul, a túra kategóriában egy terepjáróval pedig még ott lesz Deb­reczeni László és Demeter László. Hogy az autók együtt haladnak-e majd a bamakói cél felé, azt még nem tudom, de ha lesz mód rá, biztos, sokat autózunk majd együtt.
– Mikor indultok és mikor értek haza?
– A start január 16-án lesz Budapesten, a rajtceremóniának pedig a Lurdy Ház környéke ad otthont. Elviekben tizenhat nap alatt kell teljesíteni a távot, ami azt jelenti, hogy valamikor február elsején kellene megérkeznünk Bamakóba. Célba érkezés után egy kis pihenő, és indulunk haza, de el kell mondanom, hogy minden percét ki akarom élvezni, meg szeretnem élni ennek a kalandnak. Egyelőre nincs kitűzött hazaérkezési időpont, s itthon leszünk, amikor itthon leszünk.
Ahogy Attila is mesélte, a tizedik Bu­da­pest–Bamakóra két kategóriában lehetett nevezni. A verseny kategóriában a résztvevők napi etapokat teljesítenek. A napi szakaszok során ügyességi, tájékozódási feladatokat kell megoldani, és lehetnek speciális etapok is, melyeket limitidő alatt kell teljesíteni, ám ezek meghatározásánál nem a száguldozás, hanem a biztonság a legfontosabb szempont. A túra kategóriában egyetlen kihívás van: két hét alatt eljutni Bamakóig árkon-bokron át. A január 15-én induló eseményen a verseny és túra kategóriában induló járművek különböző útvonalon teljesítik a távot, de az esti táborok célpontjai ugyanazok lesznek. A futam idén is Budapestről rajtol, majd négynapos európai szupermaratoni etap után következik Ma­rokkó, Mauritánia, Szenegál és Mali.
A tervezett útvonal:
Ø start – január 16., Budapest
Ø 1. etap – január 16–19., Budapest–Tanger – 3117 km
Ø 2. etap – január 20., Tanger–Marrákes – 572 km
Ø 3. etap – január 21., Marrákes–Erg Chegaga – 516 km
Ø 4. etap – január 22., Erg Chegaga–Tantan Plage – 623 km
Ø 5. etap – január 23., Tantan Plage–Bojdour – 489 km
Ø 6. etap – január 24., Bojdour–Guerguerat – 635 km
Ø 7. etap – január 25., Guerguerat–Boulanoar (pihenőnap) – 60 km
Ø 8. etap – január 26., Boulanoar–Terjit Oa­sis – 395 km és Boulanoar–Arkess – 180 km
Ø 9. etap – január 27., Terjit–Nouakchott – 413 km és Arkeiss–Nouakchott – 280 km
Ø 10. etap – január 28., Nouakchott–Kaedi – 416 km
Ø 11. etap – január 29., Kaedi–Chutes du Félou – 357 km
Ø 12. etap – január 30., Chutes du Félou–Diema – 289 km
Ø 13. etap – január 31., Diema–Bamba­ran – 358 km
Ø 14. etap – február 1., Bambaran–Bamako – 224 km (összesen 8464 km, 529 km/nap).
A magunk részéről csak sok sikert kívánhatunk a négy kalandvágyó székelynek, bízunk abban, hogy teljesítik célkitűzéseiket, és mindannyian egészségesen hazatérnek. Ha szeretné nyomon követni a csapat kalandjait, a www.facebook.com/4sekler4africa oldalon megteheti, hiszen Attila elmondása szerint lehetőségeikhez mérten a verseny minden mozzanatáról beszámolnak. Hajrá, fiúk! Hajrá, 4Sekler4Afrika!