A horvát országos választási bizottság első adatai szerint a hóvihar ellenére tegnap többen mentek el szavazni az elnökválasztáson, mint öt évvel ezelőtt az első fordulóban. A legnagyobb részvételi arány Károlyvárosban és Splitben volt. Amennyiben a négy államfőjelölt egyike sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, január 11-én második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt részvételével.
Közel 3,8 millió horvát állampolgárt vártak tegnap az urnákhoz – köztük 40 ezret külföldön –, hogy a következő öt évre megválasszák az ország elnökét. A felmérések szerint Ivo Josipovic jelenlegi államfőnek, a Szociáldemokrata Párt jelöltjének és Kolinda Grabar Kitanovicnak, a jobbközép Horvát Demokrata Közösség jelöltjének van a legnagyobb esélye a tisztség elnyerésére.
A választási törvény átalakítása miatt 700 ezerrel kevesebben szavazhatnak a mostani elnökválasztáson, mint öt évvel ezelőtt. A választói névjegyzékbe csak azok kerülhettek be, akiknek érvényes bejelentett lakcímük és egyben érvényes személyi igazolványuk is van Horvátországban. Ami a diaszpórát és a szomszédos országokban élő horvátokat illeti – például a Boszniában élő nagyszámú, horvát állampolgársággal és szavazati joggal rendelkező horvátokat –, csak azok szavazhatnak, akik regisztrálták magukat a választói névjegyzékbe, ezt pedig december 17-ig mindössze nyolcezren tették meg. Az ország függetlensége óta a leghevesebbnek tartott, gyakorlatilag már a nyáron elkezdődött elnökválasztási kampány középpontjában a súlyos recesszió sújtotta horvát gazdaság talpra állítása és a korrupció elleni küzdelem szerepel. A felmérések Ivo Josipovic 52 éves jogászprofesszort, zeneszerzőt, a 2010 óta hivatalban lévő elnököt mutatták ki a legesélyesebbnek. Josipovic tagja több horvát és nemzetközi jogi és művészeti társaságnak, korábban hazáját képviselte a Nemzetközi Bíróságon és a Nemzetközi Büntetőbíróságon Hágában. Legfőbb ellenfele Kolinda Grabar Kitanovic 46 éves politikus és diplomata, a jobbközép Horvát Demokrata Közösség jelöltje. Az esélyek sorrendjében őt Ivan Vilibor Sincic és Milan Kujundzic követi. Kitanovic 2005 és 2008 között a Sanader vezette horvát kormány európai integrációs és külügyminisztere volt. 2008-tól 2011-ig Horvátország washingtoni nagykövete, 2011 júliusától a NATO-főtitkár tanácsadója, amely tisztségét a kampány idejére felfüggesztette. A 24 éves forradalmár és anarchista Ivan Vilibor Sincic Horvátország történelmének legfiatalabb jelöltje. Gyakran vannak sokaknak tetsző radikális megnyilvánulásai, miszerint a Horvát Nemzeti Bank felett is hatalmat gyakorolna, vagy visszavenné állami tulajdonba az INA kőolajipari vállalatot, mert annak a valódi tulajdonosai igazából horvát milliárdosok, és nem a Mol. Az esélylistán az utolsó helyen áll Milan Kujundzic 57 éves orvos, aki szélsőséges nézeteket vall, és sokszor vált személyeskedő hangnembe egy-egy elnökjelölti vitán. Kujundzic 1992 és 2013 között a Horvát Demokrata Közösség tagja volt, majd 2013 létrehozta a Horvát Hajnal Néppártot. Aktívan nem politizált, orvosként praktizál.
Mind a négy jelölt egyetért abban, hogy Horvátország legsúlyosabb gazdasági válságát éli át, és hogy sem a jelenlegi, sem az előző kormányok nem tettek meg mindent azért, hogy ezen változtassanak. A jelöltek mindegyike egyértelműen azt hangoztatja, hogy az országot átszőtte a korrupció, amely ellen továbbra is küzdeni kell. Horvátországban a kormány és a parlament a fő döntéshozó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába, és általában nagy erkölcsi tekintéllyel bír.
A független Horvátország először 1992-ben választott elnököt Franjo Tudman személyében, aki akkor 56,73 százalékkal az első körben nyert másik hét indulóval szemben. Tudman másodszor is mandátumot szerzett 1997-ben, szintén első körben, a voksok 61,41 százalékával választották elnökké. 2000-ben és 2005-ben Stjepan Mesic volt Horvátország elnöke, mindkét alkalommal szükség volt második fordulóra. 2010-ben lett az ország harmadik elnöke Ivo Josipovic, a jelenlegi elnök, aki a második fordulóban Milan Badicot, Zágráb polgármesterét utasította maga mögé.
