Napszámosok

Reggel szaladnak, este szaladnak, s ha napközben akad egy félórányi szabad idejük — újra szaladnak. Nem ismerik a fáradtságot. Napi edzésadagjuk harminc-negyven kilométernél kezdődik. Hosszú a táv, melyre készülnek. És hosszú az egyéniségek névsora is. Az olimpiák történetében először Stockholm látta vendégül a két klasszikus hosszú táv — 5000 és 10 000 m — versenyzőit. Az első győztes a finn Hannes Kolehmainen. Az a Hannes, akinek bátyja, Willie Kolehmainen hosszabb ideig tartózkodott az Államokban mint versenyző. Willie nyitott szemmel rótta a kilométereket, közben jól megfigyelte, hogyan dolgoznak az amerikai atléták az edzéseken. Jól megjegyezte minden mozdulatukat, gyakorlatukat, s amikor csak tehette, mérte a távolságokat, stoppolta az időt, hogy aztán a legvégén összegezze a tanulságokat, melyeket saját edzésein kamatoztatott. Az igazi nyertes azonban nem ő, Willie volt, hanem öccse, Hannes, aki született tehetség volt. Ezt a tehetséget gyümölcsöztette Willie, aki hazatérése után Finnországban rögtön kézbe vette Hannes felkészítését. Stockholmban aztán Hannes ,,állva hagyta" ellenfeleit az első hosszú távú versenyszámban, a 10 000 méteres síkfutásban. Másnap az újságok azt írták, olyan verseny volt, ,,mintha öreg, kifáradt agarak egy fiatal nyulat hajszoltak volna"... vagy ,,Kolehmainen igazi csodafutó, a többi csak futó"... Következett a rövidebbik táv, az 5000 méter. A rajt után mindjárt az óriás termetű francia Bouin a mezőny élére állt, és szinte végig az élen futott, Kolehmainen csak a cél előtt húsz méterrel fogta be, és előzte meg. Ideje: 14.36.6 perc, új világcsúcs. Pár nappal később Kolehmainen a mezei futás 8000 méteres számát is megnyerte (a nagy versenytársak, Bouin és Scott a verseny feladására kényszerültek). Három olimpiai aranyérmével ,,Hannes, a Hatalmas", azaz Kolehmainen megnyitotta a ,,repülő finnek" éráját.

Az őrségváltásban a ,,Nagy hallgatag", Paavo Nurmi következett. Korán, 12 éves korában elveszítette édesapját, s dolgoznia kellett. Munka után viszont minden kis szabad idejét a futásra szentelte. ,,Hannes, a Hatalmas" olimpiai sikerei érlelték meg benne a nagy elhatározást: hosszútávfutó lesz, a világ legjobb hosszútávfutója. Tervéről senkinek sem szólt az amúgy is feltűnően zárkózott Paavo, csak szorgalmasan rótta a kilométereket. Senki sem sejtette, hogy miben tapos a tömzsi, rövid lábú srác. Ő maga viszont szentül hitte, hogy eléri célját. A szent cél érdekében lemondott minden szórakozásról, kerülte az embereket. Éveken át vasúti talpfákon szökdelt, hogy növelje lépéshosszát... Az első nagy versenyén mégis vereséget szenvedett, de nem keseredett el, hanem felfokozott akaraterővel készült a következő viadalára, a ,,legyőzhetetlen" sorozatára. 1921 és 1931 között harminc világcsúcsot futott, kilenc olimpiai arany- és három ezüstérmet szerzett. Páratlan sorozat a hosszútávfutás történetében... És a ,,repülő finnek" korszaka folytatódott. A finn csodafutók sora hosszú: Ritola, Lehtinen, Salminen, Hückert, Stenroos, Iso Hollo... Jó két évtizeden át uralták a hosszú távok olimpiai versenyeit.

A második világháborút követően a finn csodafutókat a ,,prágai lokomotív", Emil Zatopek és a ,,balti tengerész", Vlagyimir Kuc váltotta fel. Zatopek tizennyolc éven át állt az atlétika napszámosainak élén. Tizennyolc év alatt 18 világcsúcsot állított fel, 261 győzelmet aratott, csak a tízezren hat évig nem talált legyőzőre. Zatopek az egyedüli ,,napszámos", akinek sikerült egy olimpián mind a három hosszú távon — 5000 m, 10 000 m és maratoni (42,195 m) — győznie. És tette mindezt 1952-ben Helsinkiben hat nap leforgása alatt. A ,,balti tengerész" nem fenyegette a ,,prágai lokomotív" bravúrját, csak egyszerűen meghódította Melbourne-t a két győzelmével. Aztán hosszú ideig váltogatták egymást az olimpiai hosszú távok győztesei, aztán jött újra egy finn, Lasse Viren, aki nemcsak két győzelmet aratott egy olimpián, hanem ezt a két győzelmet a következőn meg is ismételte. A ,,mesemondóktól" tudjuk, ,,könnyű volt neki, hiszen rénszarvasvért ivott"... Voltak még e korban nagy futók — Iharos, Pirie, Ozog, Haase, Clark, Schul, Mills, Temu... —, akik világrekorderek és olimpiai bajnokok egy időben soha nem lettek. Lasse Viren volt az utolsó ,,repülő finn" és az utolsó nagy európai, mert a hosszú táv egét ,,befeketítették", a szó jó értelmében, a fekete kontinens futói: Gammoudi, Temu, Yifter, Ngugi, Aouitam Skah... S az eredmények is kezdték megelőzni a kort, a világ- és olimpiai rekordok egyre lennebb csúsztak az idő skáláján — 13 perc alá az 5000 m, 27 perc alá a 10 000 méter, és a maratoni legjobb eredménye is erősen megközelítette a kétórás álomhatárt.

A maratoni futók külön fejezetet írtak az olimpiai játékok nagy könyvébe. Ők végigszaladták az olimpiákat. Futásuk arra a görög hősre emlékeztet, aki Marathónból felszaladt (teljes katonai felszerelésében) Athénba, hogy hírül vigye a tízszeres túlerőben lévő perzsák fölötti görög győzelmet, beszaladva Athén főterére, csak annyit mondott: ,,Győztünk!", és holtan összeesett.

Az olimpiák első nagy ,,hírvivője", győztese a görög Luisz Szpiridon vagy röviden Szpirosz. Egyesek szerint huszártiszt, mások szerint kecskepásztor... tény viszont, hogy az Athénnal szomszédos Marusiban levélkihordóként kereste kenyerét az olimpiai győzelméig, mert... Na de ne vágjunk a történések elébe. Az első maratoni futás 25 tagú mezőnye stílusosan Marathónból indult el. A 25 versenyzőből 21 görög volt, a másik négy a 800 és 1500 m győztese, az ausztrál Flack, a francia Lermusiaux (az 1500 m bronzérmese), az amerikai Blake (az 1500 m ezüstérmese) és a magyar Kellner. Mindjárt a rajt után a ,,villámemberek", Flack, Lermusiaux és Blake álltak az élre, nyomukban a pályát nagyszerűen ismerő Szpirosz, akit nem nagyon zavart az idegenek felpörgetett ritmusa, ahol csak tehette, meg-megállt egy-egy pohár borra, aztán folytatta higgadt futását. Huszonkét kilométernél a francia vezetett jó háromezer méterrel. Elsőként Blake dőlt a szó szoros értelmében árokba, a 32-es kilométerkőnél Lermusiaux adta fel a küzdelmet... Az élen Szpirosz haladt, nyomában egy honfitársával és a magyar Kellnerrel. Ez maradt a sorrend a befutásnál is, azaz mégsem, mert a két görögöt egy harmadik követte, Belokasz, majd jött negyedikként Kellner, aki azonnal jelentette Kemény Ferencnek: ,,Mindvégig az élcsoportban futottam, és biztos tudomásom van róla, hogy előttem nem három, hanem csak két futó haladt. Azt is tudom, hogy Belokasz miként előzött meg. Az egyik kanyarnál, mintegy száz méterrel előttem egy kocsiból szállt ki." Kemény jelentette az esetet a trónörökösnek, aki azonnal magához hívatta Belokaszt, az athéni egyetem hallgatóját. Belokasz nem tagadta Kellner állítását. A zsűri döntött, Belokaszt kizárták, és valóságos vesszőfutáson kellett végigmennie... Kellner vehette át a bronzérmet és a trónörökös felajánlotta ,,fájdalomdíjat", az aranyórát. De hogy mit kapott a győztes Szpirosz... Averoff, az olimpiai stadion építője felajánlotta leánya kezét s vele az egymillió drachmát, egy Teoflaxos nevű orvos egy hordó aszúbort ajándékozott... na de hoztak teheneket, birkákat... a győztesnek...

Az első londoni olimpián a windsori kastély elől indította el maratoni futás mezőnyét a walesi hercegnő, aki egy villanycsengő hangjával jelezte lord Desborougnak, hogy elsütheti rajtpisztolyát. Ötvennyolc futó vágott neki a 42,195 km-es távnak. A táv közepénél lévő két emelkedőn az olasz cukrász, Dorando átvette a vezetést... A stadion közönsége izgalommal várta az első érkezőt. Dorando cérnavékony alakja tűnt fel a stadion bejáratában. Tétován körülnézett, s mint aki megijedt a látványtól, ellenkező irányba indult el. Pár lépés után megállt, megingott, aztán összecsuklott, mint az üres zsák. Orvosok, versenybírák rohantak segítségére. A cukrász nagy nehezen feltápászkodott, s fantasztikus akaraterővel vánszorogni kezdett a cél felé. Tíz lépés után megint összecsuklott. A lelátók egy része Dorando kisegítéséért könyörgött, a másik, a versenyekben jártasabb része óva intette a bírákat: Ne nyúljatok hozzá! A Dorando-segédek izgalommal lesték minden léptét, minden összeesését, drámai szenvedésének minden pillanatát. Közben feltűnt a láthatáron az amerikai Hayes, és eléggé frissen. Dorando hívei fergeteges buzdításba kezdtek. Hayes egyre közeledett, már hallani lehetett lépteit... Dorando talpra állt, de nem ereje, akarata állította talpra, tett néhány lépést a cél felé, aztán összecsuklott. Andrews eredményhirdető nem bírta nézni az olasz szenvedését, hóna alá nyúlt, és átsegítette a célvonalon. Az olasz megint összecsuklott, s csak a kórházban tért magához... A versenyt hosszas vita követte, s végül az amerikai Hayest hirdették ki olimpiai bajnoknak. Nos, így kezdődött s folytatódott a futás külön fejezete, melynek Szpirosz, Dorando mellett olyan ,,tollforgatói" voltak, mint Kolehmainen, Zatopek, Bikila Abebe... Apropó, Bikila Abebe, ő volt az első maratoni futó, aki ismételni tudott, aki mezítláb szaladta végig a távot.

1984-től a női ,,napszámosok" is színre lépnek. Ahány olimpia, ahány szám, annyi győztes. Egyelőre.

A hosszú távok aranyérmesei:

Férfiak

Év 5000 m 10 000 m Maratoni

1896 — — Szpirosz (gö) 2:58:50.0

1900 — — Theato (fr) 2.59:45.0

1904 — — Hicks (eá) 2:28:53.0

1908 — — Hayes (eá) 2:55:18.5

1912 Kolehmainen (fi) 14:36,6 Kolehmainen 31:20.8 McArthur (daf) 2:36:54.8

1920 Guillemot (fr) 14:55.6 Nurmi (fin) 31:45.8 Kolehmainen (fin) 2:32:35.8

1924 Nurmi (fin) 14:31.2 Ritola (fin) 30:23.2 Stenroos (fin) 2:42:22.6

1928 Ritola (fin) 14:38.0 Nurmi (fin) 30:18.8 El Quafi (fr) 2:32.57.0

1932 Lehtinen (fin) 14:30.0 Kusocinski (len) 30:11.4 Zabala (arg) 2:31:36.0

1936 Höckert (fin) 14:22.2 Salminen (fin) 30:15.4 Son (jap) 2:29:19.2

1948 Reiff (bel) 14:17.6 Zatopek (cs) 29:59.6 Gabrera (arg) 2:34:51.6

1952 Zatopek (cs) 14.06.6 Zatopek (cs) 29:17.0 Zatopek (cs) 2:23:03.2

1956 Kuc (sz) 13:39.6 Kuc (sz) 28:45.6 Mimoun (fr) 2:25:00.0

1960 Halberg (úz) 13:43.4 Bolotnyikov (sz) 28:32.2 Bikila (eti) 2:15:16.0

1964 Schul (eá) 13:49.8 Mills (eá) 28.24.4 Bikila (eti) 2:12:11.2

1968 Gammoudi (tun) 14:05.0 Temu (ken) 29:27.4 Wolde (eti) 2:20.26.4

1972 Viren (fin) 13:26.4 Viren (fin) 27:38.7 Shorter (eá) 2.12:19.8

1976 Viren (fin) 13:24.8 Viren (fin) 27:40.4 Cierpisnki (ndk) 2:09:55.0

1980 Yifter (eti) 13:21.0 Yifter (eti) 27:42.7 Cierpinski (ndk) 2:11:03.0

1984 Aouita (mar) 13:05.59 Cova (ol) 27:47.54 Lopes (por) 2.09.21.0

1988 Ngugi (ken) 13.11.70 Boutayeb (mar) 27:21.46 Bordin (ol) 2:10.32.0

1992 Baumann (né) 13:12.52 Skah (mar) 27:46.70 Yong Cso (dk) 2:13:23.0

1996 Niyongabo (bur) 13:07.96 Gebrselassie (eti) 27:07.34 Thugwone (daf) 2:12:36.0

2000 Wolde (eti) 13:35.49 Gebrselassie 27:18.20 Abera (eti) 2:10:11

2004 ElGuerrouj (mar) 13:14.39 Bekele (eti) 27:05.10 Baldini (ol) 2:10:55

Mezei futás

8000 m, egyéni 8000 m, csapat 3000 m, csapat

1912 Kolehmainen (fin) 35:11.6 Svédország 10 pont Egy. Államok 9 pont

1920 Nurmi (fin) 27:15.0 Finnország 10 p. Egy. Államok 10 p.

1924 Nurmi (fin) 8:46.04 Finnország 11 p. Finnország 8 p.

Nők

3000 és 5000 m 10 000 m Maratoni

1984 Puica (ro) 8:35.96 — Benoit (eá) 2:24:52.0

1988 Szamolenko (sz) 8:26.53 Bondarenko (sz) 31:05.21 Rosa Mota (por) 2:25:30.0

1992 Romanova (fák) 8:46.04 Tulu (eti) 31:06.02 Jegorova (fák) 2:32:41.0

1996 Vang Csün (kí) 14:59.88 Ribeiro (por) 31:01.63 Fatuma (eti) 2:26:05

2000 Szabó (ro) 14:40.79 Tulu (eti) 30:17.49 Takahasi (jap) 2:23:14

2004 Defar (eti) 14:45.05 Hszing Huina (kí) 30:24.36 Noguchi (jap) 2:26:20

A legszorgalmasabb éremgyűjtő országok: Finnország 22—10—10, Etiópia 13—5—10, Egy. Államok 8—6—9, Szovjetunió 5—0—3, Franciaország 4—6—1, Marokkó 4—1—3... Románia 2—2—0... Magyarország 0—1—1.

(folytatjuk)