A kisebbségek képviselői nélkül tartott megnyitón több felszólaló visszautasította azokat a szerintük ,,tudománytalan" és ,,hazug" megközelítéseket, amelyek a moldvai katolikusokat magyar eredetűnek neveznék. Nos, ilyen bákói közhangulatban, amit a római katolikus egyház moldvai elöljárói, a Dumitru Mărtinaş Egyesület és egynémely múltcsináló történész tart ébren, nem csoda, hogy időnként felerősödik a magyarellenesség a csángó falvakban. Amióta a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 2000-ben beindította magyar oktatási programját, nem telt el tanév botrány nélkül azokban a falvakban, ahol magyarórákat tartanak iskolában, illetve délutáni szabadidős program keretében háznál, mert hol a gyermekeket és szüleiket félemlítették meg, mint éppen a napokban Nagypatakon és Diószegen, hol a tanárokat hurcolták meg, mondván, hogy törvénytelen, amit cselekszenek. Pedig ők nem akartak/akarnak egyebet, csak annyit, hogy a gyermekekben passzívként élő anyanyelvet felébresszék. Arról már ötven évvel ezelőtt gondoskodott a román tanügyi rendszer, hogy a most felnövő nemzedék csak nagyanyáitól hallja az öreg nyelvet — így nevezte a csángó nyelvet egy VII. osztályos lészpedi diák a nemrég Bákóban tartott magyar nyelv és irodalmi tantárgyversenyen.

Mindezek ismeretében szinte nem meglepő, hogy a Forrófalvához tartozó Nagypatakon egy bejegyzés előtt álló helyi szervezet a magyar oktatás megszüntetésén dolgozik, csupán annyiban különbözik ennek a csángógyűlölő csoportnak az igyekezete a többitől, hogy nyíltan felvállalják a magyar nyelv irtására vonatkozó törekvéseiket, amiről egy betelefonáló Hegyeli Attilát, a moldvai magyar oktatási program vezetőjét is tájékoztatta, amikor nemrég meghívottként volt jelen a bákói televízió Csángókérdés a koszovói helyzet kontextusában című műsorában. A szervezkedő csoport jogtalannak tartja a csángószövetség tevékenységét, és állítja, hogy a gyermekeket kihasználva erőszakos elmagyarosítást végez, és erről egy múlt hétről elhalasztott későbbi népgyűlésen fogják tájékoztatni Nagypatak lakosságát, hogy tudjanak arról, milyen veszélyek leselkednek rájuk.

Az esetről öt magyar európai parlamenti képviselő tájékoztatta az Európai Bizottságot, melynek kisebbségügyi főbizottsága meg is ígérte, hogy felszólítja Romániát, biztosítsa a moldvai csángómagyarság anyanyelvi oktatását, csakhogy ennek eredményében aligha bízhatunk. Lám, a Tytti Isohookana-Asunmaa finnországi európa tanácsi képviselő csángójelentése kapcsán született ET-ajánlást sem tartotta be Románia. Csak abban bízhatunk, hogy uniós tagként szigorúbban számon kérik a kirótt feladatokat.