Súlyos kockázatként jelent meg az euróövezeti gazdaság teljesítményét befolyásoló tényezők között annak a veszélye, hogy Görögország a belpolitikai válság következtében idén távozhat a valutaunióból, és a piacok ezt a kockázatot egyelőre túl könnyedén kezelik – vélekedtek tegnapi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai szerint a túlzott piaci derűlátás jelei közé tartozik, hogy a görög szuverén kötvények hozama jelenleg messze elmarad a 2012-ben mért szintektől, amikor Görögország euróövezeti távozásának lehetőségét a befektetők heveny kockázatnak tekintették.
Az euró tegnap kilencéves mélypontra gyengült ugyan a dollárral szemben, ám ez sem elsősorban az előrehozott görögországi választások lehetséges kimenetelével kapcsolatos piaci félelmeket tükrözi, hanem azt a várakozást, hogy az eurójegybank hamarosan mennyiségi enyhítési ciklusba kezd szuverén kötvények bevonásával – hangsúlyozták a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szerint a piac jelenlegi nyugalmára ad valamelyes magyarázatot, hogy nem teljesen bizonyos a választások esélyesének tekintett – a takarékossági szigor politikájának folytatását elvető – Sziriza párt győzelme, és a Sziriza vezetője, Alekszisz Ciprasz is biztosította a befektetőket arról, hogy nem törekedne kifejezetten Görögország távozására az euróövezetből. Emellett a legutóbbi görög válság óta végrehajtott pénzügyi intézkedések nyomán valószínűleg az euróövezet sem lenne annyira sebezhető egy ilyen fejleménytől, mint korábban.
A Capital Economics elemzői szerint azonban elbizakodottság lenne arra a következtetésre jutni, hogy Görögország bajai nem jelentenek veszélyt a valutaunióra. A ház szakértői kiemelik, hogy az előző euróövezeti válság is Görögországra korlátozódó, elszigetelt jelenségként kezdődött, mielőtt átterjedt volna más eurógazdaságokra. A cég szerint ennek alapján nem sok nyugalomra ad okot az, hogy a mostani görögországi problémák még nem kezdtek járványszerűen terjedni. Mindemellett az a tény, hogy a mostani görögországi válság a görög gazdaság teljesítményének jelentős javulása és a görög államháztartási hiány meredek csökkenése ellenére is kirobbant, arra figyelmezteti a többi, elvileg egészségesebb pénzügyi helyzetű eurógazdaságot, hogy ők sem immunisak a piaci félelmek esetleges kiújulására. A ház szerint elsősorban a nagyon magas adósságrátákkal küszködő euróövezeti országok, például Portugália és Olaszország tűnnek a legsebezhetőbbnek.
Más nagy londoni házak sem zárják ki Görögország idei távozását az euróövezetből, és azt sem, hogy a válság átterjed az eladósodott központi eurógazdaságokra is. Az Eurasia Group politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni szakértői szerint a kiújuló piaci bizonytalanságok járványhatásától nem elsősorban az euróövezet déli perifériája, hanem Franciaország és Olaszország – a második és a harmadik legnagyobb eurógazdaság – lesz a legsebezhetőbb, ugyanis ez a két ország hajtotta végre a legkevesebb reformot az euróövezeti adósságválság óta.
