SZÉKELY REPTERET TERVEZNEK. Elkészült a csíkcsicsói repülőtér fejlesztési koncepciója Farkas József és Farkas László magyarországi repülőtér-fejlesztési szakember segítségével – közölte a Hargita megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Amint arról a szomszédos megyei média már többször beszámolt, az elképzelés nem új keletű, az ügyben több szakmai tanácskozást is tartottak a megyei képviselők anyaországi szakértőkkel. Az is ismert, hogy már korábban kilátásba helyezték Csíkszeredának, Hargita megyének Budapesttel vagy akár Bukaresttel történő összekötését, mivel egy repülőtér több beruházót és turistát vonzana a térségbe. Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke szerint a fejlesztés politikai, gazdasági és turisztikai szempontból egyaránt fontos. „Fontos, hogy már most egy jól kidolgozott elképzelés alakuljon ki a reptér fejlesztéséről, így össze lehet ezt hangolni más programokkal, például a turizmus növelésével, valamint a katasztrófaelhárítással” – véli Borboly. (Székelyhon)
MARADNA KELEMEN. Újabb elnöki mandátumra pályázik az RMDSZ áprilisi tisztújító kongresszusán Kelemen Hunor. Erről hétfőn beszélt a szövetségi elnök. A politikus az újságírókkal tartott tavaly decemberi sajtóreggelin közölte, hogy január elején hozza meg döntését egy esetleges újabb elnöki mandátummal kapcsolatban. A Maros megyei RMDSZ-szervezet időközben bejelentette, hogy Kelemen Hunort jelöli szövetségi elnöknek a kongresszuson. „Több kollégával konzultálva, átgondolva azt, hogy az elmúlt négy évben milyen utat járt be az RMDSZ, és milyen elvárások vannak a szövetség irányában, úgy döntöttem, hogy megpályázom újra az elnöki tisztséget” – jelentette ki Kelemen. Az RMDSZ április 17–18-án tartja tisztújító kongresszusát Kolozsváron. Eddig Kelemen Hunor az egyetlen jelölt az elnöki tisztségre. (Maszol)
BEZÁRÁSDÖMPING A TEJIPARBAN. A romániai tejgyárak közel egyharmada – mintegy ötven üzem – zárta be kapuit a tavaly, erről a tejipari termelők szövetségének (APRIL) elnöke, Dorin Cojocaru beszélt. A szövetség adatai szerint 2014 elején az ország területén összesen 183, a törvényes előírásoknak megfelelő tejfeldolgozó üzem működött, de már április elejére ezek száma harminccal csökkent, majd az év végére újabb húsz létesítményben állt le a termelés. Cojocaru szerint a sorozatos bezárásoknak – amelyeket idén újabbak követnek – több oka is van, egyrészt a termelési költségek évről évre növekednek, emellett a jelentős ügyfelek, így a bevásárlóközpontok egyre inkább lemondanak a belföldi tejtermékek forgalmazásáról. Az általuk árusított, saját márkanév alatt futó termékek legtöbbje Lengyelországban, Magyarországon, Németországban, Ausztriában, valamint a szlovákoknál készül. Ugyancsak a bevásárlóközpontok előnytelen árpolitikát alkalmaznak a romániai termelőkkel szemben, ezzel segítve anyaországuk szakvállalatait. Cojocaru arra is felhívta a figyelmet, hogy a belföldi termelés visszaesése az állattenyésztőkre is kihat, már a tavaly elindult a kisebb és közepes méretű farmok bezárása. (Mediafax)
