Tizenkét embert lőttek agyon egy párizsi szerkesztőségben

2015. január 8., csütörtök, Világfigyelő

Feketébe öltözött maszkos férfiak támadták meg a francia Charlie Hebdo hetilap párizsi központját. Gépfegyverből adtak le lövéseket, a támadásban tizenketten meghaltak, köztük rendőrök és híres karikaturisták, nyolcan megsebesültek. Az elkövetők az al-Kaidát emlegették, s miután elmenekültek, a hatóságok nagy erővel keresték őket. A szatirikus hetilap szerkesztősége ellen elkövetett terrortámadás miatt vezető politikusok mélységes megdöbbenésüknek adtak hangot, a merényletet többen a sajtószabadság elleni felháborító támadásnak minősítették. Párizsban tegnap este az áldozatokkal szolidarizáló tüntetéseket szerveztek.
 

Két feketébe öltözött fegyveres támadta meg a Charlie Hebdo francia szatirikus lap párizsi szerkesztőségét tegnap 11 óra körül. Gépfegyverekből több lövést is leadtak, többen az épület tetejére menekültek a lövöldözés elől. A rendőrség megerősítette: tizenketten haltak meg a lövöldözésben, köztük két rendőr, több karikaturista is megsérült.
Az újság kiadójának igazgatója, a karikaturista Stéphane Char­bonnier – művésznevén Charb – szintén meghalt a támadásban. Charb volt az, aki Mohamed próféta életéről készített képregényt 2013-ban. A rendőrség megerősítette, hogy a Tignous néven alkotó Bernard Verlhac, a Wolinski néven rajzoló Georges Wolinski és a Cabu néven ismert Jean Cabut képregényrajzoló is életét vesztette a támadásban, akárcsak az a rendőr, aki a korábbi, a Charlie Hebdót ért támadások óta védte a lapot kiadó Charbot. A főszerkesztő Gérard Biard valószínűleg életben maradt.
A támadók egy fekete autóval elmenekültek a helyszínről a lövöldözés után, erről egy újságíró videofelvételt is készített. A két támadó a felvételen azt kiabálja, hogy Megbosszultuk a prófétát! és Allah Akbar! Egy másik felvételen a két maszkos fegyveres az utcán végez egy rendőrrel, majd ismét azt kiabálják, hogy Meg­bosszultuk a prófétát! és hogy Megöltük a Charlie Hebdót! Lö­vések értek egy rendőrautót is, a támadók ugyanis menekülőben tűzpárbajba keveredtek a rendőrökkel. A támadók, miután végeztek egy útjukat álló rendőrrel, elmenekültek, autójukat kora délután Párizs egyik elővárosában találták meg. A támadókat nagy erőkkel keresik, mintegy háromezer rendőr eredt a nyomukba.
Egy férfi elmondta, az észak­kelet-párizsi 19. kerületben látta, ahogy késő délelőtt egy fekete autó megállt, kiszállt belőle két fegyveres, majd megállítottak egy másik, szürke autót, ahonnan kiszállítottak egy idős férfit, és végül elhajtottak az ő autójával. A férfinak azt mondták, azt üzenik a médiának, hogy a „jemeni al-Kaidától” vannak. Lapzártáig nem derült ki, hogy kik voltak és milyen szervezettel álltak kapcsolatban, de egy helyszínen lévő rajzoló azt mondta, tökéletesen beszéltek franciául, és az al-Kaidát emlegették.


Nemzeti gyásznapot tartanak
François Hollande francia államfő és több miniszter is a helyszínre sietett, a terrorkészültségi fokozatot a legmagasabb szintre emelték Párizs környékén, a francia lapok szerkesztőségét és a nevezetességeket, a bevásárlóközpontokat pedig rendőri védelem alá helyezték.
Hollande azt mondta, egy olyan újságot és olyan újságírókat ért támadás, akik mindig meg akarták mutatni, hogy képesek tenni gondolataik megvédéséért, és bár rendőrök védték, egyszerűen legyilkolták őket. „Ez egy terrortámadás, nincs kétség” – tette hozzá François Hollande, aki szerint keményen, egységesen kell fellépni ebben a nehéz pillanatban. Mint mondta, már több támadást is sikerült elkerülniük, de Francia­országot azért fenyegették többször is, mert a szabadság országa, és megbünteti az ag­resszo­rokat. Az elnök a Twitterre azt írta ki: „Semmilyen barbár tett nem tudja megszüntetni a sajtószabadságot.”
Nemzeti gyásznapot hirdetett mára és összefogásra kérte Fran­ciaországot François Hollande francia államfő. „Az egység a legjobb fegyverünk. Semmi nem oszthat meg minket, semmi nem választhat szét minket” – mondta szerda este a köztársasági elnök a francia közszolgálati televízióban élőben közvetített rövid beszédében. Azt is jelezte, hogy a közintézményeken a nemzeti lobogót három napra félárbocra eresztik. Az államfő összehívta a nemzetgyűlés és a szenátus elnökét, valamint valamennyi parlamenti párt vezetőjét.
Nicolas Sarkozy volt francia elnök nemzeti tragédiának nevezte a merényletet, amely közvetlenül és vadul támadta meg az egyik legfontosabb köztársasági alapértéket, a szólásszabadságot.


A sajtószabadság elleni támadás
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte, mélységesen megdöbbent ezen barbár és embertelen cselekménytől, amely tűrhetetlen cselekedet. David Cameron brit miniszterelnök gyomorforgatónak nevezte az eseményeket, és közölte, a franciák mellett áll a terrorellenes küzdelemben és a szólásszabadság védelmezésében. A Fehér Ház a leghatározottabban elítéli a Charlie Hebdo magazin szerkesztőségében elkövetett támadást – közölte Josh Earnest szóvivő Wa­shingtonban. Angela Merkel a sajtószabadság elleni támadásnak nevezte a Charlie Hebdo hetilap párizsi székháza elleni szerdai terrorcselekményt. A német kancellár a francia államfőnek, François Hollande-nak küldött részvétnyilvánító táviratában kiemelte, hogy az iszonyatos terrorcselekmény nemcsak francia polgárok élete és Fran­cia­ország biztonsága ellen irányult, hanem „támadást jelent a vélemény- és a sajtószabadság, a szabad, demokratikus kultúra egyik alapeleme ellen, ami nem igazolható semmivel”. Ezekben a nehéz órákban szorosan francia barátaink mellett állunk – tette hozzá a német kancellár. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini mélyen megrázónak minősítette a terrortámadást. „A sajtószabadság alapjog, és nem engedjük, hogy ezek a támadások meggyengítsék értékeinket” – jelentette ki az olasz politikus. „Az Európai Unió továbbra is egységesen küzd minden szélsőségesség ellen” – zárja közleményét az unió külügyi főképviselője. Jens Stol­tenberg NATO-főtitkár teljes szolidaritásáról biztosította Fran­cia­országot, a merényletet pedig a sajtószabadság elleni felháborító támadásnak minősítette.


Johannis is Charlie
Klaus Johannis román államfő Je suis Charlie (Én is Charlie vagyok) feliratra cserélte tegnap profilképét Facebook-oldalán, csatlakozva ezáltal ahhoz az interneten terjedő szolidaritási hullámhoz, amely a párizsi Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztőségében történt mészárlás nyomán bontakozott ki világszerte. Az elnök bejegyzésében arra szólítja fel követőit, hogy maguk is fejezzék ki szolidaritásukat a franciaországi tragédia áldozatainak családtagjaival, és sorakozzanak fel azok mellett, akik hisznek a szólás szabadságában. „Köteles­ségünk szembeszállni a terrorizmussal, ennek a gyilkos járványnak nem lehet helye a világban” – fogalmazott az államfő. A decemberben hivatalba lépett Klaus Johannis számít a legnépszerűbb európai politikusnak a Facebookon: jelenleg csaknem 1,4 millió kedvelője van a közösségi portálon.

 

A lap szerkesztőségét 2011 novemberében egyszer már megtámadták: Molotov-koktélt dobtak a székházukra, miután a tunéziai választások eredményével kapcsolatban viccelődtek, és Mohamed prófétát írták be főszerkesztőnek. Akkor senki nem sérült meg a támadásban, de a lapot többször megfenyegették, amikor Mohameddel kapcsolatban közöltek karikatúrákat. A lap a Twitter-oldalán tegnap hajnalban éppen egy Abu Bakr Al-Baghdadival, az Iszlám Állam vezetőjével kapcsolatos karikatúrát osztott meg, amelyen az iszlamista vezető beszédet mond, és mintha jókívánságokat küldene, illetve jó egészséget kívánna. A Charlie Hebdo székháza elleni mostani merénylet a legsúlyosabb terrortámadás Franciaországban a XIX. század óta.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 601
szavazógép
2015-01-08: Közélet - Kuti János:

Jóslatok 2015-re (Új év) - 2.

2015 Románia számára is kitűnő esztendő lesz. A jövőkutatás (futurológia) legutolsó vívmányait figyelembe véve, az idei esztendőre szóló jóslatokkal foglalkozó dokumentumokból egyértelműen arra a következtetésre juthatunk, hogy a Jupiter éve a románoknak, sőt a romániai magyaroknak is elhozza a változásokat, bőséget, jólétet, melyekre régóta vágyunk.
2015-01-09: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Megjelent
a Korunk idei, januári száma. A téma: mecénások és mesterek az erdélyi művészetben. Régen a műalkotások létrejöttének meghatározó szereplői voltak a megrendelők (mecénások) és a mesterek. A művészettörténeti kutatás kezdeteitől fogva alapcéljául tűzte ki e szereplők azonosítását, szoros összefüggésben a műalkotások elemzésével.