A terrorizmus diktatúrája

2015. január 13., kedd, Máról holnapra
Farkas Réka

Bele kell törődnünk szabadságjogaink megnyirbálásába biztonságunkért? Van más kiút a párizsi vérengzés teremtette helyzetből? – ilyen kérdések foglalkoztatják a köz­véleményt, és nem véletlenül, máris számos jele mutatkozik, hogy fel- vagy kihasználva a helyzetet, megszorítások, korlátozások egész sorát készítik elő számunkra.

A párizsi tragédia másnapján a román nemzetvédelmi bizottság előkapta a fiók mélyéről a korábban alkotmányellenesnek nyilvánított, telefonjaink lehallgatását, adatforgalmunk ellenőrzését lehetővé tevő Big Brother-törvényt, és kihasználva az Európán eluralkodott pánikot, sürgetni kezdték elfogadását. Szükség van a jogszabályra, nélküle nem azonosíthatóak a kockázati tényezők, magyarázták a titkosszolgálatok, bűnüldöző hatóságok vezetői, az ország főügyésze, Tiberiu Niţu pedig határozottan kijelentette: vagy az életünket védjük, vagy magánéletünk szentségéhez ragaszkodunk, a kialakult helyzetben mindkettő nem lehetséges. Magyarán, ha biztonságban szeretnénk élni, el kell fogadnunk, hogy bírói engedély nélkül is lehallgassák telefonjainkat, kövessék világhálón való bolyongásunkat, levelezéseinket, s ha kedvük tartja, érdekük kívánja, felhasználják ellenünk. Segíthet a terroristaakciók előkészítésének kiszűrésében, de súlyosan sérti a magánélethez való jogunkat.
Valóban csak ily módon, ily eszközökkel védhetjük meg magunkat? A 2001-es amerikai merényletek után számos hasonló intézkedést vezettek be az Egyesült Államokban, segítségükkel bizonyára sikerült megakadályozni újabb akciókat, de lám, a terroristák is tanulékonyak, új módszereket találnak ki, könnyedén kijátsszák megfigyelőiket.
Most a párizsi szörnyűséget követően felmerült az is, vissza kellene vezetni a schengeni határok ellenőrzését, szigorítani az európai utazást. Mi alapján döntenek majd, hogy beengednek vagy sem valakit egy országba? Megnézik bőrszínét, vallását, anyanyelvét? Elemzi a határőr, hogy terroristának néz-e ki az illető? Listák lesznek gyanús elemekkel, akiktől óvakodni kell? Ha mindez megvalósul, emberi jogok egész sora sérülhet életünk, biztonságunk féltésének jegyében.
Nem lesz könnyű dolguk Európa, a nagyhatalmak vezetőinek megfelelő megoldást találni a felmerülő kérdésekre. Az iszlám nevében gyilkoló terroristák világunkat, demokráciánkat, szabadságunkat akarják eltüntetni. A félelem szülte, az említettekhez hasonló válaszok az ő sikerüket igazolják. Ha nem figyelünk, a terrorizmus lehet a mostani időszámítással kezdődött új világunk diktatúrája.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 515
szavazógép
2015-01-13: Közélet - Szekeres Attila:

A vallásszabadság ünnepe

Elsőként a világon az erdélyi rendek az 1568. január 6–13-a között Tordán tartott országgyűlésen törvénybe iktatták a szabad vallásgyakorlatot és kimondták: „a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse”.
2015-01-13: Közélet - :

Ítéletre várva (Tőkés László székelyzászló-pere)

A Nagyváradi Bíróság két hét múlva hirdet ítéletet abban a perben, amelyet Tőkés László indított a székely zászlót reklámzászlónak tekintő és ennek kitűzése miatt bírságot kilátásba helyező helyi rendőrség ellen. Kincses Előd, Tőkés László ügyvédje tájékoztatása szerint a bíróság elfogadta az írásbeli bizonyítékokat, de elutasította azt a javaslatot, hogy tanúként hallgassa meg Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi történészt, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját, a székely szimbólumok szakértőjét.