Többpárti konszenzust az autópályáért

2015. január 14., szerda, Közélet

Victor Ponta miniszterelnök az ellenzékkel megkötendő többpárti egyezménytől tette függővé azt, hogy kormánya megkösse a szerződést az első köz- és magánszféra partnerségben (PPP) megvalósítandó autópálya megépítéséről. A kormány 2013 decemberében jelentette be, hogy a Vinci–Strabag–Aktor konzorcium nyerte a Kár­pátokat átszelő Brassó–Comarnic autópálya megépítésére kiírt versenytárgyalást, de a szerződéskötést azóta több ízben elhalasztották.
 

A közlekedési minisztériumban rendezett tanácskozáson tegnap Ponta úgy vélekedett: „nincs értelme” elkezdeni az építkezést, ha azt nem támogatja minden politikai párt, és február 15-ig nem születik pártközi megállapodás arról, hogy legalább tíz évig nem változtatják meg a hosszú távú infra­struktúra-fejlesztési tervet (mesterterv).
Az ellenzék és Klaus Iohannis államfő több ízben bírálta a Ponta-kormányt, amiért a nagylaki határátkelőhelyet Bukaresttel összekötő dél-erdélyi pályát nem Nagyszeben mellett, az Olt völgyén akarja átvezetni a Kárpátokon, amint az a transzeurópai közlekedési hálózatban (TEN-T) is szerepel, hanem Brassó mellett, a Prahova völgyén. Az ellenzék szerint a Ponta-kormány azért halogatta az eredeti – uniós pénzekből is finanszírozható – Nagyszeben–Piteşti sztrádaszakasz megépítését, hogy a tranzitforgalmat a korábban elkészítendő Brassó–Comarnic fizetős autópálya felé terelje, és így segítse a befektetés megtérülését. Ezt a Renault-csoporthoz tartozó Dacia is élesen bírálta, mert a Ponta-kormány politikája nyugati autópálya-kijárat nélkül hagyta a piteşti-i autógyárat.
Kormányra kerülésekor Ponta még azt hangoztatta, hogy visszavonul a politikából, ha mandátuma végéig – vagyis 2016-ig – nem készül el a fővárost Brassóval összekötő koncessziós sztráda. Miután Ponta elvesztette a novemberi elnökválasztást, kormánya ígéretet tett arra, hogy a Piteşti–Nagyszeben útvonal megépítésére is a lehető legrövidebb időn belül meghirdeti a versenytárgyalást.
A kormányfő tegnapi bejelentését egyes hírtelevíziók elemzői úgy értelmezték, hogy Ponta gyakorlatilag kihátrált a Vinci–Strabag–Aktor konzorciummal kötendő üzletből, és ennek felelősségét próbálja az ellenzékre hárítani.
Ioan Rus közlekedési miniszter szerint Románia – jelenleg 700 kilométeres – autópálya-hálózata idén 50, jövőre pedig 200 kilométernyi sztrádával bővül. A 2014 és 2030 közötti mestertervben a következő autópálya-tervek szerepelnek: Nagyszeben–Brassó (103 kilométer), Ploieşti–Comarnic (49 km), Craiova–Piteşti (115 km), Comarnic–Brassó (54 km), Brassó–Bákó (158 km) és Gyalu–Bors (177 km). A projektek kivitelezésének összköltsége a becslések szerint 6,58 milliárd euró áfamentesen. A mestertervben ugyanakkor gyorsforgalmi utak építése is szerepel: összesen körülbelül 2200 kilométernyi út, melyek megépítése megközelítőleg 17,5 milliárd euróra rúg, áfamentesen.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 603
szavazógép
2015-01-14: Máról holnapra - Farcádi Botond:

A párbeszéd esélye

Gyakorlatilag visszhang nélkül maradt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének pénteki felhívása, amelyben új magyar egységet, az erdélyi magyar politikai szervezetek autonómia iránt elkötelezett képviselőinek együttműködését javasolta.
2015-01-14: Belföld - Váry O. Péter:

Belföldi hírek

Repülőtér a Cekend-tetőn
Egy székelyföldi nemzetközi repülőtér megvalósíthatósági tanulmányát mutatta be tegnap Szász Jenő, a Nemzet­stra­tégiai Kutatóintézet elnöke. A tanulmány szerint a Hargita repü­lőtér a Hargita-hegység lábainál, a Székely­udvarhelytől mintegy 12 kilométerre fekvő Cekend-tetőn épülhetne meg.