A Bodoki-hegység fő vízválasztójától nyugatra eső terület a mikóújfalusi Nagypatak, Száldobos, Málnás, Herec és a Bodoki vagy Talamér patak vízgyűjtő területét foglalja magában. Számos forrás, ásványvíz és kiterjedt bükkös erdő mellett egyik jelentős turisztikai látnivalója a szélerózió által létrehozott Egricskő vagy Prédikálókő nevű kőgomba, amelyhez hasonló még a Henter mezeje (1217 m) oldalában is található.
A helynév eredete a bodoki fazekasságot művelő Henter családhoz kapcsolódik. Ugyancsak kuriózumként említjük meg Kincsás várát, annak csak sejthető körvonalait. A vár alaprajza festő palettájához hasonlít. Kerülete 900 lépés. Bejáratának körvonalai is kivehetőek. Eredetét és korát legutóbb Bordi Zsigmond Loránd régész tisztázta, és kimondta, hogy alacsony falai habarcs nélküliek, és a kora vaskorban készültek.
A bemutatott területen számokkal és betűkkel jelölt helynevek: Márton-patak és Márton kútja (8), Orotvány pusztája (12), Bartorotás pusztája (5), Zoltán kútja (2), Mészáros árka (7), Alsó- és Felső-Füveny pusztája (2), Kettős vállyú (3), Csorgó-árok, Csorgókútja (4), Ködmenes-éle (K), Mánási puszta a Kis- és Nagymánás kútjával (19), Égés (20) és Kala-árok (21), Mocsár és Mocsár kútja (1), Dúló kútja (9) és Torja-hágó (10).
A fővízválasztón a sárga sáv jelzés halad Angyalos és a Bálványosi-hágó között. A sárga pont Talamérból indul (Bodok) és Kincsás–Bodoki-havas–Henter mezeje vonalán az Egricskő érintésével a Száldobosi borvíz mellett tart Málnásfürdőig. Északabbra a piros kereszt túraút egy szakaszát jeleztük, amely a Szilason kapcsolódik be a főgerincjelzésbe.
A hegység keleti oldala Dálnok, Csernáton, Ikafalva, Futásfalva és Torja erdős területeire esik. Itt a Besenyő pataka két észak–dél irányú gerincre osztja a hegységet. A keleti, ún. mellékgerincen kék kereszt jelzés halad a Bodoki-havas és Maksa között, Vizsuly kaszálója (itt Vizsuly-kútja, 11), Füvenyes, Gyükeres (Gy), Mikócsa, Térhomlok, Csutakos (Cs), Lestető (L) és Nyulaspustája vonalán. Ugyaninnen a kék háromszög a Gyertyános élén át Ikavárhoz, majd Csernátonba vezet.
A Nagypatak völgye valóságos turistaparadicsom. Az ún. Hegyesen a múzeum ásatásokat végzett, ahol őskori telepeket tárt fel. Lábánál fekszik a régi kőbánya. A legendás XIII. századi Ikavár (17) felújítását-restaurálását ebben az évben fejezték be. A patak mellett édesvízzel táplált strand is épült. A Nagypatak mentén még ma is áll néhány régi vízimalom, amilyent a csernátoni múzeum skanzenjében lehet látni. Itt két kénes forrás is található: a Csókás (15) és a Ballangi-feredő (16). A Csókást 2013-ban a budapesti és helyi fiatal kalákások felújították.
Ikavártól a Várélét követve a sárga pont jelzés az ún. Szentkertbe vezet, ahol egy kora középkori félköríves templom romjai láthatóak (14).
A térképlap északkeleti szögletében annak a sárga háromszög turistajelzésnek egy szakasza látszik, amely Torja községet köti össze az Élesorr- (13), majd a Szejpes-patak völgyét követve a Jajdon-övezettel (Torjahágó-fürdő), vagyis az irodalomban Futásfalvi Pokolvölgynek nevezett területtel. A jelzés végpontja a Bodoki-hegység legmagasabb csúcsán, az 1241 m magas Kőmögén található.
A Háromszék lapárusító bódéiban és a szerkesztőségben már kaphatóak a Háromszéki kalauz fóliázott térképkockái, Kisgyörgy Zoltán 1984–85-ben a Megyei Tükör oldalain megjelent, 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatának első darabjai. A frissített, fóliázott térképvázlatokat hetente adjuk ki, de később is igényelhetőek, illetve megrendelhetőek a korábbi lapok. A fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, a hpress@3szek.ro e-mail címen, illetve a lapárudákban lehet megrendelni.
