A Finn Foglalkozási-egészségügyi Intézet vizsgálatában 14 ország – köztük az Egyesült Királyság, az Egye­sült Államok, Ausztrália és Németország – 64 tanulmányát elemezték. Ezek a publikációk együttesen több mint 330 ezer ember viselkedését követték nyomon hosszabb ideig. Az adatokból kiderült, hogy azok, akik 49–54 órát dolgoztak hetente, 11–13 százalékkal nagyobb eséllyel lettek nagyivók, mint azok, akik csak heti 40 órát töltöttek munkával. A tanulmány készítői szerint az eredmények szempontjából az alanyok neme, földrajzi tartózkodása és társadalmi státusa nem számított.
Az alkoholfogyasztásra vonatkozó WHO-s útmutató szerint nőknél heti 14 egységnyi, férfiaknál pedig heti 21 egységnyi alkoholbevitel már koc­kázatosnak tekinthető (1 egységnyi szeszes ital 8 grammnyi etanolnak felel meg).
„Korábbi kutatásokban is voltak bizonyítékok arra vonatkozólag, hogy a sokat dolgozók egészségtelen élet­módot folytatnak például azzal, hogy keveset mozognak és több alkoholos italt fogyasztanak” – mondta Mari­anna Virtanen, a Finn Foglal­kozási-egészségügyi Intézet munkatársa a New Scientist magazinnak. „Eze­ket a kisebb tanulmányokat azonban korábban nem vizsgálták együttesen, vagy nem adták hozzájuk az eddig publikálatlan adatokat” – tette hozzá a kutatónő. „Bár az alkohol segíthet enyhíteni a többletmunkával járó stresszt, a kockázatos italfogyasztás több nehézséghez vezethet a munkahelyeken: az érintettek több betegszabadságot vesz­nek ki, romlik a teljesítmény és a döntéshozatali képesség, valamint nőhet a munkahelyi balesetek száma” – olvasható a British Medical Journal folyóiratban megjelent írásban. A tanulmány készítői szerint az eredmények alátámaszthatják az európai uniós munkaidő-irányelvet, mely legfeljebb 48 órás munkahetet állapít meg. Sokan azonban képesek akár heti 50 óránál is többet dolgozni a magasabb fizetés vagy előléptetés érdekében.