Pénzes hatalmi játszmák

2015. január 16., péntek, Máról holnapra
Farkas Réka

Kétség sem fért ahhoz, hogy a megyeitanács-elnökök nem fogadják lelkesen a Ponta-kormány legújabb húzását, hisz rendkívül hatékony eszköztől fosztották meg őket: a pénzosztás lehetőségétől. Szűkebb pátriánkban is láthattuk, miként jutottak költségvetés-kiegészítéshez a baráti önkormányzatok, s miként szenvedte meg éveken át például Barót, hogy nem az RMDSZ köreiből választott polgármester irányította.

Háromszéken mára mindez már alig jelentett gondot, szépen besoroltak a tulipános szövetségbe a függetlenek, s azok közül is jó néhányan, akik más párt színeiben nyertek mandátumot. Tették ezt éppen azért, mert másképp esélyük sem volt pluszpénzt látni, a fejlesztési lehetőségek bezárultak előttük.
A kormány legutóbbi, szerdai ülésén elfogadott rendelet kiiktatta a megyei önkormányzatokat a települési költségvetések kiegyensúlyozásának folyamatából, és megszabta a községek, városok, megyei jogú városok és megyeszékhelyek, valamint a megyék költségvetésének alsó határát. A pénzügyminiszter logikája szerint ez decentralizációt jelent, a megyei vezetők pedig központosítást kiáltanak. És lehet némi igazuk, hisz a szubszidiaritás elve éppen arról szól, hogy a döntések a polgárokhoz minél közelebb szülessenek. Az is vitathatatlan, hogy a megyei elnök jobban ismeri egy község gondját-baját, mint a bukaresti minisztérium köztisztviselői. Csakhogy éppen ezért sokszor, sok helyen vált politikai bosszú vagy éppen jutalmazás eszközévé a pénzosztás, így nőhettek teljhatalmú uralkodókká a „helyi bárók”, akik kézben tartották a polgármestereket, s rajtuk keresztül hozták a szavazatokat pártjuknak, hisz akkor tudták hatalmukat igazán kiteljesíteni, ha az ő miniszterelnökük ült a pénzeszsák tetején, és ők is többet kaphattak a Bukarestből visszaosztott pénzekből. Régi, rossz gyakorlat ez Romániában, mellyel minden párt élt alsó és felső szinten egyaránt. Változásra szükség volt, és jó lenne, ha rendet és igazságosságot hozna a pontos szabályozás, ha célba érne a szegény, lemaradt önkormányzatok felzárkózását segíteni hivatott pénz. Folytatásként azonban a kormánynak saját működését is szabályoznia kellene, hogy tartalékalapját ne szimpátiák alapján szórja szét, hogy az uniós pályázatok önrészeinek és a különböző fejlesztésekre szánt alapoknak a szétosztását az ésszerűség és ne a politikai haszonszerzés logikája vezérelje.
A megyeitanács-elnökök hatalmát csorbítja eme intézkedés, s ez bizony nem árt, túl sokan lettek közülük túl nagy urak. Csakhogy ha a tőlük elvett hatalom Bukarestbe központosul, és nem alsóbb szintekre vetítődik át, akkor nemhogy javulna, de még rosszabbá válhat a helyzet.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1263
szavazógép
2015-01-16: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Újratervezik a városünnepet (Szent György Napok, 2015)

Letisztultabb Szent György Napokat ígér idénre Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, aki szerint 2014-ben a sok program ellenére sem tudott újat hozni a rendezvény, értékében alulmaradt az előző évekhez ké­pest, és bizonyos szempontból fejleszthetetlenné vált.
2015-01-16: Közélet - :

A kormány közbelépését kérték a frankhitelesek

A kormány közbelépését kérte Gheorghe Piperea, a svájci frankban eladósodott romániai devizahitelesek egyesületének ügyvédje tegnap, miután a jegybank az előző napinál 15 százalékkal magasabb, 4,32 lejes frankárfolyamot tett közzé. A svájci jegybank ugyanis tegnap eltörölte az euróval szembeni árfolyamküszöbét, aminek hatására a frank jelentősen erősödött az euróval és más devizákkal, így a lejjel szemben is.