A most 78 éves Jevgenyij (Jakovlevics) Dzsugasvili azért fordult a strasbourgi bírákhoz, hogy mondják ki: az orosz hatóságok megsértették a családi és magánélethez, valamint a tisztességes eljáráshoz, a diszkriminációmentességhez és az önkifejezés szabadságához fűződő jogot, mert becsületsértési kereseteit elutasították, s ezáltal nem védték meg nagyapját a hírneve ellen irányuló támadásoktól. A strasbourgi bírák viszont úgy ítélték meg, hogy az orosz bíróságok nem követtek el hibát. A Novaja Gazeta 2009-ben két cikket jelentetett meg a szovjet vezetésnek a Szmolenszk melletti, katinyi (Katyn) vérengzésben játszott szerepéről. A Berija bűnös című írásban (Lavrentyij Berija volt 1938 és 1953 között a szovjet titkosszolgálat vezetője – a szerk. megj.) a Szovjetunió Kom­munista Pártja politikai bizottságának tagjairól a szerző azt írta, rengeteg vér tapad a kezükhöz, Sztálint pedig vérszomjas emberevőnek nevezte. 1940-ben a szovjet állambiztonsági hatóság irányításával több tízezer lengyel hadifoglyot, katonát és polgári személyt mészároltak le Katiny közelében, Moszkva pedig évtizedeken át azt állította, hogy a tömeggyilkosságért a nácik a felelősek.

Ferenc pápa a sajtószabadságról
A sajtószabadságnak korlátai vannak; alapvető emberi jog, de nem jogosít fel senkit mások vallásának megsértésére – mondta tegnap Ferenc pápa a Srí Lankáról a Fülöp-szigetekre tartó repülőgép fedélzetén, utalva a Charlie Hebdo szatirikus francia hetilap elleni múlt heti merényletre válaszul a magazin által megjelentetett újabb Mohamed-karikatúrákra. „Nem szabad provokálni, megsérteni mások vallását, nem szabad gúnyt űzni belőle” – szögezte le a katolikus egyházfő, és hozzátette, hogy a sajtószabadsághoz való jogot mások megsértése nélkül kell alkalmazni. Hangsúlyozta ugyanakkor, megengedhetetlen ölni a vallás nevében, amelyet soha nem lehet az erőszak igazolására használni. A pápa a repülőgépen mellette lévő Alberto Gasparrira, a pápai utazások szervezőjére mutatva úgy fogalmazott az őt kérdező újságíróknak: „Ha az én jó barátom, dr. Gasparri szitkokat szór az anyámra, pofonra számíthat. Ez teljesen normális. Nem szabad provokálni, nem szabad mások vallását sérteni, kigúnyolni.” A Vatikán és négy prominens francia imám egyébként a napokban közös nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélték a támadásokat, de arra szólították fel a médiát, hogy tisztelettel bánjanak a vallásokkal.

Izrael megsértődött a svédekre
Margot Wallström svéd külügyminisztert nem látják szívesen Izraelben, ha hivatalosan oda akarna látogatni, miután Stockholm októberben elismerte a palesztin államot – közölte az izraeli külügyminisztérium szóvivője tegnap a svéd közszolgálati rádióval. Wallström a múlt héten határozatlan időre elhalasztotta az eredetileg erre a hétre tervezett, de hivatalosan soha be nem jelentett látogatását Izraelben és a palesztin területeken. Svédország október 30-án az Európai Unió (EU) első nyugat-európai tagjaként elismerte a palesztin államot, aminek hatására Izrael azonnal hazahívta konzultációra stockholmi nagykövetét. A nagykövet egy hónap múltán tért vissza állomáshelyére. A palesztin állam elismerését javasolta kormányának tavaly az EU több más tagországának parlamentje is – a brit, a spanyol, a portugál, az ír, majd az év végén a francia.

Devizahitelek: jól döntött Budapest
A svájci jegybank tegnapi lépése megerősítette annak a kormányzati döntésnek a megalapozottságát, amellyel a múlt év decemberében a jelzálogalapú devizahitelek törlesztési árfolyamát a kormány rögzítette, és elhatározta, hogy ebben az évben a devizahiteleket ki kell vezetni a rendszerből – mondta Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a devizahiteleknél jelentkező bizonytalanság jelentős kockázatokat hordoz az egész magyar gazdaság számára. Varga Mihály rámutatott: a kormány a svájcifrank- és az euróalapú hiteleknél végrehajtott, az eddigi hatások alapján összességében több mint 500 milliárd forintos tartozásnövekedéstől védte meg a devizahiteleseket.