ROMOKBAN A MAROSHÉVÍZI TERMÁLVÍZESÉS. Földcsuszamlás következtében leomlott a Székelyföldön egyedinek számító 12 méteres maroshévízi termálvízesés egy része, a természeti különlegesség mintegy fele megsemmisült. A termálvízesés főleg nyáron, de télen is sok turistát vonzott. A téli nagy hidegben is 18 fokos meleg víz folydogált le a több száz gyönyörű cseppkövön.
A vízesést Székelyföld hét csodája között emlegették. A látványosságot egyedisége miatt védetté nyilvánították. Feltehetően a hirtelen jött olvadás okozhatta a katasztrófát. A szakemberek attól tartanak, hogy a termálvízesés tovább omlik, mert több repedést is felfedeztek a mészkősziklában. A helyi illetékesek a környezetvédelmi ügynökséggel közösen próbálják megmenteni a vízesés épen maradt részét. (Krónika)
MIT EXPORTÁL ROMÁNIA? A dohányáru volt tavaly Románia legfontosabb mezőgazdasági exportterméke, az ország külkereskedelmi egyenlege pedig – immár második éve – pozitív. Az Európai Unió tagországaival szemben veszteséges az agrárkereskedelmi mérleg, a pozitív egyenleg az unión kívüli országokkal folyatott kereskedelemnek tudható be. Negatívum, hogy a termékstruktúra kedvezőtlen, a bevétel háromnegyedét feldolgozatlan mezőgazdasági termékek teszik ki. A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint külföldön a legkeresettebb romániai agrártermék a dohányáru, a cigarettaexport legfontosabb célországa 2014-ben Olaszország volt. A második legjelentősebb exporttétel az Egyiptomba szállított búza. Bulgáriába elsősorban szóját exportáltunk, Magyarországon napraforgót, Hollandiában pedig repcét értékesítettünk. Csehországban a legkeresettebb román agrártermék az uborka. Néhány éve – vélhetően főleg a román vendégmunkásoknak köszönhetően – Olaszország és Spanyolország a hazai felvágottak egyik fontos piaca. Az Irakba szállított mezőgazdasági termékek szinte felét a tojás tette ki. Az élőjuh-kivitel első számú célországa Líbia volt. A húsexport továbbra is elhanyagolható volumenű, a teljes agrárkivitel csupán négy százalékát jelentette tavaly. Az ágazat és a kormány egyaránt reményeket fűz a kínai piachoz, ám egyelőre az áhított fellendülés várat magára. (Maszol)
ELEKTRONIKUS PÉNZTÁRCA. Az alkalmazók ezentúl elektronikus formában is kiutalhatják az ételjegyeket az alkalmazottaknak egy bankkártyához hasonló kártyán, amelyről azonban nem lehet készpénzt levenni, és kizárólag élelmiszerek vásárlására használható – így határozta meg a kormány az elektronikus pénztárcának nevezett eszközt. A papírra nyomtatott ételjegyek továbbra is forgalomban maradnak, az alkalmazó dönti el, hagyományosat vagy elektronikusat ad ki. A havonta kiutalt ételjegyek száma nem haladhatja meg a munkanapok számát, de ha egy alkalmazott váltásban dolgozik, és a napi munkaidő meghaladja a nyolc órát, az egy hónapra kiutalandó ételjegyek számát úgy számítják ki, hogy összeadják a ledolgozott órák számát és elosztják nyolccal. (Mediafax)
