Je suis Charlie és a képmutatás

2015. január 21., szerda, Kitekintő

Józanul a Je suis Charlie megnyilvánulásokról: sok a képmutatás a médiában és főleg a politikai osztályban. Egyesek azt írták, hogy ez egyfajta jegesvödör-kihívás (Ice Bucket Challenge) volt, jó, hogy az emberek megmozdultak, hogy Francia­országban több tízmillióan gyűltek össze a terrorizmus ellen tüntetni. A tragikus esemény sokakat egyesített, dacot váltott ki, emberi láncot hozott létre, mely megfogta a világot, és mindnyájunk által átérzett óriási szellemi erőt teremtett.

Oscar Rickett jelen volt a tömegben, távol azoktól a politikai vezetőktől, akik személyes okokból vettek részt a tüntetésen és szabadságszeretetükről hadováltak, holott sohasem tanúsítottak ilyenfajta érzelmeket. A felvonuló embereket nem a médiában vagy a politikában tetten érhető képmutatás vezérelte, hanem a legtisztább értelemben vett szabadságért, egyenlőségért és testvériségért meneteltek. Egyikük kezében táblát tartott a következő felirattal: „Menetelek, de tudatában vagyok a helyzet képmutató-voltának.”
Daniel Wickhman a Twitteren felsorolta, kik azok a szabad sajtót védelmező hősök, akik részt vettek a párizsi szolidaritási tüntetésen:
1. Abdullah király Jordániából, ahol tavaly 15 év kényszermunkára ítéltek egy palesztin újságírót.
2. Davutoglu miniszterelnök Török­országból, ahol több újságírót zárnak börtönbe, mint bárhol máshol a világon.
3. Netanjahu miniszterelnök Izraelből, mely ország hadserege tavaly hét újságírót gyilkolt meg Gázában.
4. Sukri külügyminiszter Egyiptomból, ahol csaknem 500 napig tartottak őrizetben egy újságírót.
5. Lavrov külügyminiszter Oroszor­szágból, ahol tavaly börtönbe csukattak egy újságírót „a kormány egyik tisztviselőjének megsértéséért”.
6. Lamamra külügyminiszter Algé­riából, ahol Abdesszami Abdelhai újságírót 15 hónapig tartották őrizetben vád nélkül.
7. Dzsoma miniszterelnök Tunéziából, ahol a „hadsereg rágalmazásáért” három évre börtönbe zártak egy bloggert, Jasszine Adzsant.
8. A bolgár és a görög miniszterelnökök, akiknek korábban voltak újságírókkal szembeni erőszakos fellépéseik.
9. Az Amerikai Egyesült Államok főügyésze. Miközben a fergusoni rendőrség nemrég őrizetbe vette és bántalmazta a Washington Post újságíróit.
10. A NATO főtitkára, akit még nem vontak felelősségre 16 szerb újságíró tudatos bombázásáért és meggyilkolásáért 1999-ben.
Daniel listája további tíz példát tartalmaz olyan, a párizsi menetelésen részt vevő politikusokra, akik a szólásszabadságot korlátozva újságírókat üldöztek.
Miért tartom képmutatónak a sajtót?
Mert többet beszélt a merénylet áldozatairól, mint Ahmetről, a vallásával és kultúrájával ironizáló Charlie Hebdo védelmezése közben életét áldozó muzulmán rendőrről. Mert egyáltalán nem beszélt a Pesavar régióban december 15-én elkövetett merényletről, ahol legalább 132 gyermeket mészároltak le a tálibok a pakisztáni iskolák ellen elkövetett több mint ezer támadás legvéresebbike során. James Foley és Steven Sotloff újságíróról, valamint a humanitárius támogatások területén dolgozó további három kollégájukról, akiket az Iszlám Állam dzsihadistái lefejeztek, majd az interneten közzétették kivégzésüket. A Youtube-on megjelent felvételek megrázóak. Vajon akkor miért nem mozdult meg az egész média, miért nem fektettek ugyan­ennyi energiát műsorokba és cikkekbe?
Miközben továbbra is özönlöttek az elemzések a párizsi tragédiáról, egy nigériai városban a Boko Haram dzsihadista csoportosulás agymosásán átesett tízéves kislány levegőbe röpítette magát a tömegben: húsz ember meghalt és sokan megsebesültek. Január 8-án, egy nappal a párizsi merénylet után a Boko Haram megtámadta a nigériai Baga várost, egyesek elmondása szerint kétezer civilt mészárolva le. A nigériai kormány január 12-én azt állította, a merényletben csak 150 személy vesztette életét, hogy aztán az Amnesty International január 15-én közzétett műholdfelvételei azt mutassák, sokkal nagyobb az áldozatok száma. Ezek a dolgok miért nem hoznak létre ugyanolyan energiákat, mint a párizsi események? A médiában és a politikában tapasztalható közömbösség és képmutatás miatt azt kockáztatjuk, hogy az ilyenfajta események a világon bárhol megismétlődhetnek.
A terrorizmus globális gond, és ekként kell kezelni, ám ehhez valóban ismerni kell gyökereit, ami csak akkor lehetséges, ha ugyanúgy „népszerűsítik”, mint a párizsi eseményeket. A Párizsban történteknek vannak elágazásai Szíriában. Ezeket a „gondokat” kezelni kell Nyugaton, de ott is, ahonnan származnak, akár az al-Kaidáról, a Boko Haramról vagy az ISIS-ről beszélünk. Nem a globális média által kezdeményezett kereszténység vs. iszlamizmus álvitáról van szó. Az ilyenfajta megközelítés csak további olajat önt a tűzre.
Ezért fontos a média, és ezért számítanak a politikai vezetők, mert az effajta gondokat megelőző lépések tőlük érkezhetnek: a média a közbeszéden, a vitákon és az ilyen „esetek” „részletes” bemutatásán keresztül, a többiek pedig a terrorizmus visszaszorítását vagy a bevándorlók társadalmi beillesztését célzó lépések révén.
A tragikus franciaországi esemény felszínre hozta a tragédia feldolgozásának képmutató módját: a média biztosította magának a megfelelő nézettséget, a politikai vezetőknek pedig újabb alkalmuk volt Merkel & Co.-hoz „törleszkedni”, mi pedig lecserélhettük Facebookos profilképünket a „Je suis Charlie”-ra. A dolgok közben visszatérnek normális kerékvágásukba, mi pedig egy újabb tragédiára várunk, hogy kifejezhessük szolidaritásunkat és támogatásunkat a jövendőbeli áldozatok iránt.

Graţian Mihăilescu
(Adevărul.ro/Főtér.ro)
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2015-01-21: Pénz, piac, vállalkozás - :

Lefelé módosított a valutaalap (Világgazdaság)

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) lefelé módosította a világgazdaság idei és jövő évi növekedésének várható ütemét. A tegnap nyilvánosságra hozott World Econo­mic Outlook (WEO) jelentés frissítése szerint 2015-ben 3,5 százalékos, 2016-ban 3,7 százalékos gazdasági növekedés várható, mindkét esetben 0,3 százalékponttal alacsonyabb a 2014. októberi jelentésben jósoltnál.
2015-01-21: Kitekintő - :

Gúnyhatár (A Charlie Hebdo munkatársainak halálhírére)

Az első szó a mérhetetlen megdöbbenésé és gyászé.
Nem tudok a gyilkosokról írni, csupán önmagunkról beszélhetek.