A párizsi támadások után a legnagyobb veszély az lehet, ha megerősödik a szemlélet, hogy a Nyugat háborúban áll az iszlám világgal, és elmélyül a köztük húzódó törésvonal – hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) A terrortámadás után: változások a francia bel- és külpolitikában című rendezvényén.
Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, iszlám-szakértő emlékeztetett: a hetvenes-nyolcvanas évektől lendült fel az iszlamizmus, vagyis az iszlám politikai ideológiaként való használata. Az iszlamista szervezetek fő célpontja akkor az úgynevezett közeli ellenség volt: saját országuk – szerintük – az iszlám rendelkezéseit be nem tartó politikai vezetői. A kilencvenes évek közepétől globalizálódott az iszlamizmus, megjelent az al-Kaida, és immár a távoli ellenség lett az első számú célpont: az Egyesült Államok és szövetségesei. A szakértő úgy látja, a párizsi támadások összefüggenek a közel-keleti problémákkal, azzal, hogy a térségben meggyengültek az államok, és megnőtt a nem állami tényezők szerepe, így az olyanoké is, amelyek a radikális iszlamista vonalat követik. Rostoványi Zsolt szerint jelenleg az jelenti a legnagyobb veszélyt, ha elmélyül az a törésvonal a Nyugat és az iszlám világ között, melynek tulajdonképpen a radikális és a mérsékelt iszlám között kellene húzódnia.
Nógrádi György, a BCE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, biztonságpolitikai szakértő arról beszélt, a francia állam többször kérte a Mohamed-karikatúrákat közlő Charlie Hebdo szatirikus hetilapot, hogy fejezze be a karikatúrák megjelentetését, mert ez sérti az állam érdekeit. Lehet, hogy az újságnak jó fogás volt az ilyen karikatúrák közlése, de más kérdés, hogy mit fizet ezért Franciaország. A karikatúrák szerinte nemcsak a szélsőségeseket irritálják, hanem az egész iszlám világot. Úgy vélte, Európának választ kell adnia arra a kérdésre, hogy szüksége van-e a bevándorlókra vagy sem. Nehéz dilemma, hogy befogadják-e az Európába érkezőket, hiszen ha nem teszik, az embertelen, de ha igen, idővel nehéz helyzetbe kerül a kontinens. További kérdés, hogy miként lehet a bevándorlókat integrálni. Nógrádi György hangsúlyozta: Európának egységes választ kell adnia a kialakult helyzetre. Ehhez új Irán- és Szíria-stratégiára lenne szükség, és azt is be kell látni, hogy Európa és Oroszország egymásra van utalva ebben a kérdésben – tette hozzá.
Fejérdy Gergely, a KKI külügyi elemzője kifejtette: a bevándorlók munkavállalókként érkeztek Franciaországba, ahol a nagyvárosok peremterületeire szorultak, szegénységben élnek, és ebből a helyzetből nem tudnak kiemelkedni. Az itt született, itt felnövekvő fiatalok nem találják helyüket a két identitás: a családjuktól örökölt és a helyi között. Gyakran munka, életcél nélkül tengődő fiatalokról van szó. Mint mondta, nem a meggyőződéses iszlamisták jelenthetik a veszélyt, hanem a befolyásolható fiatalok, akik az elismertséget keresik és könnyen radikalizálódnak. A francia állam tisztában van azzal, mi történik a külvárosokban, de nem tudja, hogyan oldhatná meg a helyzetet. (MTI)
