Elsőként – múlt pénteken – az OTP Bank reagált rá: a törlesztőrészletek kamatának 1,5 százalékkal való ideiglenes csökkentését ajánlotta fel érintett klienseinek. Közben a pártok elővették saját korábbi kezdeményezéseiket, és újabb megoldási javaslatokkal is előálltak. A kormány első körben elzárkózott attól, hogy kötelező megoldást vezessen be a bajba jutott frankhitelesek védelmében, és egy tavaly nyári, eddig kihasználatlanul maradt sürgősségi rendeletét ajánlotta megfontolásra, amely szerint az állam a hitelesek kamatterheit adókedvezménnyel kompenzálja, ha azok a hitelek átütemezéséről, a futamidő meghosszabbításáról állapodnak meg a bankokkal. Az RMDSZ a devizahitelek eredeti árfolyamon történő lejre váltásáról beterjesztett korábbi törvénykezdeményezését ajánlja. A Népi Mozgalom Párt is hasonló megoldást javasolt, de az átváltási árfolyamot 20 százalékkal magasabban rögzítené. Az NLP a magáncsődre vonatkozó törvénytervezetének sürgősségi elfogadását sürgeti, és bár ezt Victor Ponta kormányfő ésszerű javaslatnak minősítette, a képviselőház vezetősége tegnap csak a jogi bizottságot hívta össze, a rendkívüli ülésszakot jövő hétre halasztják. A Ponta-kormány korábban nemzetközi hitelezői előtt azt vállalta, hogy nem fogadja el a magáncsődről szóló jogszabályt. * A frankhitelesek helyzetéről tegnap Klaus Johannis államfővel is tárgyalt Victor Ponta, de részleteket nem közöltek a megbeszélésről. Az érintettek azonban már szervezkednek a közösségi hálón, csoportjuknak tegnap délután már 8800 tagja volt. A kezdeményezők egy igénylistát is megfogalmaztak, amelyet a kormánynak és a parlament mindkét házának elküldtek; ebben többek között azt kérik, hogy a hitelek törlesztőrészleteit a kezdeti árfolyamon számolják ki, illetve 20 százaléknál többet ne tegyenek rá. Erre már van példa: egy buzăui bíróság éppen tegnap mondta ki, hogy az egyik ügyfél által beperelt banknak a hitelszerződés 2007-ben történt aláírásakor érvényes árfolyam szerint kell kiszámolnia a törlesztőrészletet, azaz 2,08 lejben rögzítette a svájci frankot. Mi több, az eddigi magasabb kamatokat is újra kell számolni, a különbözetet pedig le kell írni a tartozásból. A Facebook-csoportba tömörült frankhitelesek azt is szeretnék elérni, hogy a bankok ne terhelhessék különféle illetékekkel és átláthatatlan költségekkel a felvett kölcsönöket. A vonatkozó jogszabály elfogadására kéthetes határidőt szabtak, addig hétköznap esténként a jegybank bejáratánál állnak sztrájkőrséget, vasárnap pedig tüntetést szerveznek a kormányépület előtt.

Újra téma a verespataki aranybánya
A ciántechnológiás verespataki aranybánya megnyitását tervező kanadai Gabriel Resources vállalat a tárgyalások újrakezdését kéri Klaus Johannis államelnöktől és Victor Ponta kormányfőtől. A két legmagasabb közjogi méltóságot levélben kereste meg a vállalat, amely erről közleményben számolt be. Azt kérik az illetékes hatóságoktól, hogy vegyenek részt a bánya megnyitásáról szóló konzultációs sorozatban, ellenkező esetben nemzetközi kereskedelmi bíró­sághoz fordulnak és kártérítést követelnek. A Gabriel Resources 1997 óta próbálja megszerezni a Verespatak mellett rejlő arany- és ezüsttartalékok kitermeléséhez szükséges engedélyt, de környezetvédelmi aggályok miatt eddig valamennyi kezdeményezése kudarcot vallott. Tegnapi közleményében a vállalat leszögezi: barátságos megoldásban érdekelt, amely valamennyi fél számára hasznos. „A Gabriel Resourcesnak továbbra is határozott szándéka, hogy megvalósítsa a verespataki bányaprojektet, és meggyőződése, hogy a legújabb technológiával működő bánya igazolni fogja a projekt hasznosságát” – írják. A beruházó szerint a projekt teljes mértékben tiszteletben tartja, sőt, túlteljesíti a romániai és az európai törvényes keretek által támasztott környezetvédelmi és egyéb elvárásokat. A parlament tavaly júniusban utasította el a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet, amelyet 2013-ban a kormány terjesztett elő. Ez a tervezet nagyszabású utcai tüntetéseket váltott ki Románia-szerte.