1925. január 22-én jelent meg az első magyar keresztrejtvény. Rejtvényes feladványok már a 19. századi Angliában felbukkantak. A mai értelemben vett keresztrejtvény megszületését hivatalosan mégis 1913. december 21-ére datálják, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintik, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé első szókeresztezős játékát.
1925-ben a keresztrejtvény Magyarországra is megérkezett. Kristóf Károly újságíró a Ma Este című képes hetilap szerkesztőségében figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain egy idő óta megjelenő, Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra. Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni és magyarítani. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy angolból fordították) magyar változatát, s a legenda szerint a kész rejtvényt szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen verseskötetét árulta. Felhívta a szerkesztőségbe, leültette, s elé tette a feladványt, de őt nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. Van nekem elég rejtvény az életemben! – mondta, azzal felállt és elment. József Attilának hívták, és ma már a magyar költészet halhatatlanjaként tiszteljük.
Az első magyar keresztszórejtvény a Ma Este 43. oldalán jelent meg 10-szer 10-es mezőben 17 fekete négyzettel, 25 vízszintes és 18 függőleges, számmal jelzett feladvánnyal. Minden számjelzésnél új szó kezdődött, amely az első fekete kockáig tartott. A rejtvény abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. Közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, elmagyarázta, hogyan kell keresztszórejtvényt fejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak számos díjat sorsolt ki a helyes megfejtést beküldők között. Az első díj az akkortájt divatba jött társasjáték, a madzsong egy készlete volt. A megfejtést és a nyertesek nevét a két héttel későbbi lapszámban tették közzé. A keresztszórejtvényt a február 19-ei számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-ei, hatodik feladványnál pedig már a készítő – Kiss Judit – nevét is közölték. Magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly egyébként több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.
Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József (Karinthy Frigyes titkára) volt a készítője. Az új rejtvényfajtát aztán más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény. A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán – szinte hihetetlen – fődíjként egy budapesti körúti bérházat lehetett nyerni.
A szokatlan agytorna az egyszerű emberektől a hírességekig mindenkit rabul ejtett. Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin, de szívesen töltötte ezzel az idejét Tolnay Klári, akinek emlékszobájában ott látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett. Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
A keresztrejtvény magyarországi históriájába természetesen a történelem is beleszólt, s mert az 50-es évek elején polgári szórakozásként bélyegezték meg a rejtvényfejtést, a rejtvénykiadás egy időre visszaszorult. A játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, s 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a magyar rejtvényfejtők napjává nyilvánították.
