Az ügyészség tegnap közölte ezt, miután előző nap csak egy statisztikát tett közzé, miszerint a volt  államelnök neve 68 bűnügyi aktában szerepelt az elmúlt tíz évben, és ebből hét esetben még vizsgálódik az illetékes vádhatóság. A flottaügy végigkísérte Băsescu politikai karrierjét: ellenfelei erre hivatkozva próbálták lejáratni. Victor Ponta kormányfő több ízben kifejezte meggyőződését, hogy az egykori hajóskapitány börtönbe kerül a flottaügy miatt, ha lejár az elnöki mandátuma – 2006-ban ugyanis azért függesztették fel az eljárást Băsescu ellen, mert az alkotmány mentelmi jogot és sérthetetlenséget biztosít az államfőnek mandátuma idejére. Băsescu 1981-től kezdődően a román tengeri kereskedelmi flotta különböző hajóinak kapitánya volt, és már az 1989-es rendszerváltás előtt a közlekedési tárcához került, amelyet 1991 áprilisától kezdődően másfél évig, majd 1996 és 2000 között miniszterként vezetett. A 90-es évek közepén a Ion Iliescu államfőhöz közel álló baloldali kormány vádolta meg Băsescuékat azzal, hogy átjátszották a tengeri tartályhajókat üzemeltető Petromin vállalat 16 hajóját a norvég Klaveness cégnek, és ezzel több mint 300 milliárd dolláros veszteséget okoztak az államnak. Az ügy csak jóval később, Băsescu államfővé választása után került bíróság elé. A bíróság időközben egy másik – a Petromin felhalmozott adósságaira és az elavult hajók alacsony piaci értékére hivatkozó – szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a román államot nem érte kár, és a többi 79 vádlottat felmentette. Elnöki mandátuma lejártával Băsescu ügyét is elővette az ügyészség, de ejtette az ellene felhozott vádakat, rámutatva, hogy nem a közlekedési minisztérium, hanem az állami vagyonalap járt el tulajdonosként a hajók adásvétele ügyében. Băsescu egyéként mindvégig igyekezett a maga javára fordítani a korrupciós botrányban való érintettségét és a sajtó ezzel kapcsolatos érdeklődését: 1996-ban ő volt az első román politikus, aki lemondott képviselői mandátumáról és az ezzel járó mentelmi jogról azért, hogy az igazságszolgáltatás lefolytathassa ellene az eljárást a flottaügyben.

Látatlanban nem támogatják
Az RMDSZ azután dönti el, hogy megszavazza-e az NLP által beharangozott bizalmatlansági indítványt, miután látta a szövegét, és tudomást szerez arról is, hogy mi lesz a további stratégia – jelentette ki tegnap Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki nem tartja valószínűnek, hogy márciusban lesz bizalmatlansági indítvány. Eddig az RMDSZ nem is beszélt róla az NLP-vel, hiszen parlamenti vakáció van, a honatyák nincsenek Bukarestben. Kelemen lehetségesnek tartja, hogy februárban lesznek majd megbeszélések, de úgy véli, „az ellenzéknek jelenleg nincs elég szavazata ahhoz, hogy egy kormányt megdöntsön”. Kifejtette: „A bizalmatlansági indítvány rendkívül fontos eszköz, elsősorban a kormány leváltását szolgálja. Fel lehet használni egy élénkebb parlamenti vitára is, ha azonban nem éred el a kitűzött célt, csak egy demokratikus gyakorlat az egész. Szükségünk van ugyan ilyen gyakorlatokra, de ha nem érjük el a célt, nincs eredmény. Jelenleg nem tudom, hogy az ellenzék hogyan szerzi meg a többséget most tavasszal. Most nem beszélünk a későbbi időszakokról, őszről, szeptemberről, októberről. Jelen helyzetben azonban szerintem nem lehetséges, és már elmondtam, hogy amíg nem ismerjük a bizalmatlansági indítvány szövegét, amíg nem tudjuk, hogy mi következik az indítvány megszavazása után – előrehozott választások, egy új kormány, milyen kormányprogrammal, milyen stratégiával, milyen projektekkel –, addig nem foglalunk állást, és nem is mondhatjuk el, hogy megszavazzuk-e, avagy sem”. v Alina Gorghiu és Vasile Blaga, az NLP társelnökei már bejelentették, hogy a Ponta-kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal akarják átvenni a kormányzást, új parlamenti többséget alakítva, mivel a képviselők zöme nem szavazna előrehozott választások kiírására.