Ugyanott tanítanak, hasonló az érdeklődési körük, egymás könyvét átnézték-szerkesztették, illetve előszót írtak hozzá – mi sem természetesebb, mint hogy Pieldner Judit Tapodi Zsuzsa legújabb kötetét, Tapodi Zsuzsa a Pieldner Juditét mutassa be. És mert nők, ha maguk nem is varrogatnak, azért némi fogalmuk van a kézimunkázásról: így választották a magyar kultúra napjának előestéjén Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott kettős könyvbemutatójuknak a szellemes címet.
Az értelmezés ideje Pieldner Judit második kötete, a benne foglaltatott tanulmányok közös nevezője a bölcs belátás, a bölcs meglátás, a bemutatott művek higgadt, okos, pontos felmérése – mondta el méltatásában Tapodi Zsuzsa, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Humán Tudományok Tanszékének egyetemi docense. A könyv első része kortárs erdélyi költőnők alkotásainak elemzését tartalmazza, ezek az írások általános érvényű következtetéseket vonnak le; a második rész az erdélyi magyar irodalomban fellelhető erdélyiséget, a sajátos, regionális látásmódot követi, míg a harmadik olyan tanulmányokat tartalmaz, melyek film és irodalom viszonyát taglalják. Pieldner Judit úgy tud írni nem könnyű kortárs szövegekről, hogy magas tudományos értékkel bíró, ugyanakkor könnyen olvasható írások szülessenek tollából, meggyőzve az olvasót, érdemes az általa bemutatott szerzőket, filmeket elolvasni, megnézni – összegzett Tapodi Zsuzsa.
A Szövegek szövete Tapodi Zsuzsa harmadik kötete, az utóbbi évek publikációiból válogatott irodalomtörténeti tanulmányokat, konferenciákon elhangzott előadásokat, esszéket, recenziókat tartalmaz – ismertette a könyvet Pieldner Judit, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Humán Tudományok Tanszékének egyetemi adjunktusa. Ez a könyv is három részre tagolt, az elsőben világirodalmi témájú előadások írott változatai találhatóak, melyek elsősorban diákok felkészülését hivatottak segíteni, de a nagyközönség számára is ajánlhatóak; a második részt a kultúra, tudományok, imagológia vizsgálati körébe került írások alkotják, a harmadik pedig, mely térben és időben is a legszűkebb szegmenst fogja át, a kortárs irodalom elemzésével foglalkozik. Ez utóbbi rész két sepsiszentgyörgyi kötődésű írást is tartalmaz: egyikben a közterek és a 20. századi politikai rendszerek viszonyát taglalja a szerző, a másik Bogdán László egyik regényének elemzésével foglalkozik. Tapodi Zsuzsa tanulmányai arról tanúskodnak, milyen problémás az írás és milyen jó az olvasás, hiszen a könyv íz, szag – matéria is, nem csak kötelező olvasmány – mondta Pieldner Judit.
