Nem lehet továbblépni a kommunista közelmúlttal való szembenézés nélkül, ezért is szükség van arra, hogy Romániában létrejöjjön a kommunizmus múzeuma – jelentette ki tegnap Klaus Johannis államfő, miután meglátogatta a Securitate irattárát.
„Fontosnak tartom, hogy ne próbáljuk túl gyorsan túltenni magunkat a közelmúlton. Jobban meg kell ismernünk történelmünket, a kommunizmus éveit ahhoz, hogy a végén megbékélhessünk saját múltunkkal” – jelentette ki az elnök. Johannis úgy vélekedett, hogy a román átvilágítási testületként működő Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsnak fontos szerepe lesz a kommunizmus múzeumának létrehozásában. Az államfő decemberben, a Ceauşescu-diktatúrát megdöntő forradalom kirobbanásának 25. évfordulója alkalmából Temesváron tartott ünnepi beszédében jelentette be: kezdeményezni fogja egy ilyen intézmény megalapítását, amely átfogó oktatási programokat bonyolíthatna le, és tematizálhatná a közbeszédet.
Románia 1999-ben fogadott el törvényt arról, hogy bárki tanulmányozhatja azokat az aktákat és feljegyzéseket, amelyeket a Securitate készített róla. Ennek érdekében első körben 2001-ben a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács 700 folyóméternyi iratot, vagyis mintegy 10 ezer megfigyelési dossziét vett át az 1990 márciusában létrehozott Román Hírszerző Szolgálattól (RHSZ).
A Securitate-akták jelentős része Traian Băsescu elnökké választása után, 2005 márciusával kezdődően került az átvilágítási testülethez: a korabeli híradások szerint akkor 12 kilométernyi irat került a tanácshoz abból az archívumból, amelyet az RHSZ vett át a kommunista politikai rendőrségtől és kémelhárítástól.
Az átvilágítási testületnél ma már 25 kilométernyi Securitate-iratot tanulmányozhatnak a történészek és az érdeklődők. A kimutatás szerint évente mintegy ezer új látogató jelentkezik az átvilágítási testületnél, hogy a róla vagy felmenőiről készült megfigyelési aktákat kikérje.
